„Körösfői-Kriesch Aladár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Főbb művei bővítése |
|||
1. sor:
{{Festő infobox}}
[[Fájl:Körösfői-KrieschA.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Körösfői-Kriesch Aladár]]▼
'''Körösfői-Kriesch Aladár''' (egyes forrásokban ''Körösfői Kriesch'') ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1863]]. [[október 29.]]– [[Budakeszi]], [[1920]]. [[június 16.]]) magyar festő, szobrász, iparművész, a [[szecesszió]] kiváló képviselője.
== Életútja ==
[[Kriesch János]] (1834–1888) zoológus fia. [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskola]]i tanulmányai alatt [[Székely Bertalan]] és [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]] voltak a mesterei. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott; a kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával (Ilkával). Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok.
1896-ban rövid ideig a [[párizs]]i [[Julian Akadémia|Julian Akadémiát]] látogatta, előtte [[Olaszország]]ban, [[Spanyolország]]ban tett tanulmányutat.
12 ⟶ 13 sor:
[[1901]]-ben Gödöllőn vett házat, ezzel megalapította a [[gödöllői művésztelep]]et [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándorral]] együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt [[Ruskin]] és a [[preraffaeliták]] hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát. Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.
1913-tól az [[
Számos művét őrzi a [[Magyar Nemzeti Galéria]] és a Gödöllői Városi Múzeum.
== Főbb művei ==
[[Fájl:Körösfői-Kriesch Aladár Tamás betegen.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Körösfői-Kriesch Aladár: ''Tamás betegen'' Gödöllői Városi Múzeum]]▼
[[Fájl:Aladár Körösfői-Kriesch.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Körösfői-Kriesch Aladár mellszobra a [[Gödöllői Városi Múzeum]] előtt]]▼
=== Festmények ===
28 ⟶ 25 sor:
** Eger ostroma
* Az [[Országház]]
** Bölényvadászat
** Halászat a Balatonon a 15. században)
* Falképek a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]]
** A művészet forrása ([[1907]]).
* Arcképek
* A [[marosvásárhely]]i [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]] falképei
=== Mozaikképek ===
(kivitelezte [[Róth Miksa]])
*Kerepesi-úti temető, árkádok kupolája
*[[Velence (Olaszország)|Velencei]] Magyar állandó kiállítási csarnok: ''Isten kardja, Aquileia ostroma''; ''Imre herceg; Balassi Bálint'' stb. (1912)
<gallery mode="packed" heights=180>
FerencDavid.jpg|''A tordai országgyűlés'', 1896 (részlet)
▲
The History of Klára Zách II. (4757387427).jpg|''Zách Klára története II''</br> olajfestmény, Magyar Nemzeti Galéria
Körösfői-Kriesch Aladár - Sámánok körtánca 1911 Marosvásárhely Kulturpalota.png|''Sámánok körtánca'', 1911 </br> [[Marosvásárhely]], Kultúrpalota
Budapest, Zeneakadémia, 46.jpg|''A művészet forrása'', 1907 </br>freskó, [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] előcsarnoka
Hodolat Hungarianak.jpg|''Hódolat Hungáriának''</br> mozaik, [[Marosvásárhely]] Kultúrpalota
</gallery>
=== Írásai ===
50 ⟶ 54 sor:
* [[Gödöllő]]n utca viseli nevét, [[Emléktáblák Gödöllőn|ahol emléktáblája]] és a városi temetőben sírja is megtalálható. A [[Gödöllői Városi Múzeum|Városi Múzeum]] előtt látszik mellszobra.
<gallery mode="packed" heights=160>
▲
Körösfői-Kriesch Aladár emléktábla.jpg|Emléktáblája [[Gödöllő]]n, Körösfői Kriesch Aladár utca 28.
Aladár Körösfői-Kriesch tomb.JPG|Sírja a gödöllői városi temetőben
</gallery>
== Irodalom ==
| |||