Körösfői-Kriesch Aladár

(1863-1920) magyar szecessziós festő

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Körösfői-Kriesch Aladár

Született1863. október 29.
Buda
Meghalt1920. június 16. (56 évesen)
Budakeszi
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösfői-Kriesch Aladár témájú médiaállományokat.

Életútja szerkesztés

 
Körösfői-Kriesch Aladár

Kriesch János (1834–1888) zoológus fia. Mintarajziskolai tanulmányai alatt Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott; a kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával (Ilkával). Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutat.

1897–1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben Gödöllőn, az Erdő (ma a nevét viselő) utcában vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát.[1] Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.

Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum.

Főbb művei szerkesztés

Festmények szerkesztés

Mozaikképek szerkesztés

(kivitelezte Róth Miksa)

  • Kerepesi temető, árkádok kupolája
  • Velencei Magyar állandó kiállítási csarnok: Isten kardja, Aquileia ostroma; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)

Írásai szerkesztés

  • Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
  • Ruskinről s az angol praerafaelitákról (Bp., 1904) Online
  • Naplók (Bp., 2005)

Emlékezete szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • A gödöllői művésztelep: 1901-1920. (Gödöllő, 2003)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés