„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

 

[[Fájl:BudapestArtDecoBuilding.jpg|bélyegkép|250px|Az 1909-ben átadott Lajta Béla tervezte Parisiana Orfeum (ma [[Új Színház]]) épülete (Budapest, Paulay Ede utca 35.)]]

Az előadóművészeti céllal emelt épületek, jellemzően a megbízó ízlését tükrözve, stilárisan egészen eltérő formát ölthettek. [[Vágó József (építész)|Vágó József]] és [[Vágó László]] tervei alapján épült (és később a tulajdonukba is került) a városligeti Feld-színház (később Városligeti Színkör), amely a bécsi szecesszió hatását mutatta, magas minőségű, szépen formált épületként. Ugyanez igaz a szintén Vágóék által tervezett [[Nemzeti Szalon]] homlokzatára. A Lajta Béla tervei alapján épült Parisiana Mulató (ma [[Új Színház]]) a Közel-Kelet ókori építészetének hatását mutatja, de Lechnerétől egészen eltérő módon; a templomszerű, monumentális hatású homlokzat drága anyagokból készült, és formavilágában már az art déco építészet előfutáraként értékelhető. A [[Medgyaszay István]] által tervezett [[Veszprémi Petőfi Színház]], a [[nagykanizsa]]i színház (ma mozi) és a [[Soproni Petőfi Színház]] áttervezése, amelyek a stílusjegyek mellett egyúttal a korszerű vasbetonépítészet hazai úttörői is. Medgyaszay a vasbeton innovatív használatát olyan, csak rá jellemző elemekkel vegyítette, mint a karzat-konzolok, betonkeretes ablakok, az erőteljes hatású, höbörcsös homlokzati vakolat, vagy a pergolás tetőteraszok. Munkáira ugyancsak jellemző a sgraffito-technikával készült homlokzati díszítések és az üvegmozaik ablakok használata ([[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] társművésszel). A funkcionális szempontból vitatható megoldású veszprémi [[Laczkó Dezső Múzeum]] építészeti elemei (homlokzati szalagablakok, jellegzetes erkélymellvéd és párkányzat) közt egyesek már a következő stíluskorszak felé mutatnak.

A Lechner Ödön legtehetségesebb tanítványai közé sorolható Komor Marcell–Jakab Dezső páros a legfontosabb munkáik közé sorolható [[szabadka]]i zsinagógán is a mester formanyelvét fejlesztették tovább. A földszinten 850, a karzaton 550 ülőhelyes épület kupolája 40 méter magasra nyúlik. A belső dekoráción eredetileg hangsúlyosan jelentek meg a népművészeti motívumok (a berendezés jelentős része elpusztult).<ref>Szegő – Haba: i. m. 38-39. o.</ref>

 

 

<gallery mode="packed" heights=180>