„Iraki háború” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Korrigálás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
|konfliktus=Iraki háború
|kép=Iraq header 2.jpg
|képfelirat=''Órajárással megegyező irányban a bal felső sarokból kezdve:'' őrjárat [[Szamarra]] városánál, [[Szaddám Huszein]] szobrának ledöntése
|kontextus=
|helyszín=[[Irak]]
50. sor:
PKK: ~4000<ref>[http://english.aljazeera.net/NR/exeres/3E14DD15-F2D1-4C65-8148-5200DFB3E975.htm Toll rises in Turkey-PKK conflict]</ref>
|haderő1='''[[Iraki Védelmi Erők]]'''<br />583000 <small>([[Új Iraki Hadsereg|Hadsereg]]: 206000, [[Iraki rendőrség|Rendőrség]]: 227000, [[FPS]]: 150000)</small><br />'''[[Nemzetközi Erők Irakban|Koalíciós Erők]]'''<br />~300000 invázió<br />~152000 jelenleg<br />'''[[Peshmerga]]'''<br />50000 invázió<br />270000 jelenleg<br />
'''[[Közkatonai század]]'''<sup>*</sup><br />~182000 (118000 Irak, 43000 Más, 21000 USA)<ref>[http://www.latimes.com/news/nationworld/world/la-na-private4jul04,0,5419234,full.story "Private contractors outnumber U.S. troops in Iraq"] Szerző: T. Christian Miller. ''[[Los Angeles Times]].'' 2007.
'''[[Török Fegyveres Erők]]''': ~3000-10000<ref>[http://uk.reuters.com/article/homepageCrisis/idUKL22614485._CH_.242020080222 Turkey launches major land offensive into N.Iraq], 2008-02-22</ref>
----
|veszteségek2='''Iraki halott katonák száma''' (invázió ideje alatt): 13,500-45,000<ref>[http://www.comw.org/pda/0310rm8.html "The Wages of War: Iraqi Combatant and Noncombatant Fatalities in the 2003 Conflict"], 2003. Október 20.</ref><ref>[http://www.commondreams.org/news2003/1028-01.htm "New Study Finds: 11,000 to 15,000 Killed in Iraq War; 30% are Non-combatants"], 2003.
----
'''Felkelők halottjainak száma''' (Saddam után): 18101-23791 / <br/>19429 / amerikai hadsereg (2007. Szeptember 22.)<ref>[http://www.usatoday.com/news/world/iraq/2007-09-26-insurgents_N.htm "19,000 insurgents killed in Iraq since 2003"]. Szerző: Jim Michaels. 2007.
'''Letartóztatottak:''' 18900 (USA által),<ref>[http://news.yahoo.com/s/ap/20080915/ap_on_re_mi_ea/iraq;_ylt=Ap4glQFc7GGeKo1v2piLjIJvaA8F US military: Bombs kill at least 35]</ref><ref>[http://news.yahoo.com/s/ap/20080830/ap_on_re_mi_ea/iraq_1 US military: More than 11,000 Iraqis freed in 2008], 2008-09-10</ref>
66. sor:
'''Koalíciós Erők seregéből eltűntek vagy fogságba estek''' (USA)
'''Koalíciós Erők seregében megsebesültek:'''
'''Koalíciós erők
|egyéb= civil halott.
|}}
84. sor:
Az invázió után – mivel nem találtak semmilyen tömegpusztító fegyvert – kevésbé kézzelfogható okokat említenek, mint például a szabadság és a demokrácia terjesztése, vagy az iraki nép felszabadítása.
Áttételesen a háború oka a [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|2001. szeptember 11-ei események]] utáni terrorizmus elleni és a terrorizmus támogatói elleni harc. A háború előtt felmerült, hogy [[Szaddám Huszein]] támogatja az [[al-Káida]] terrorcsoportot. Azt állították, hogy iraki kiképzők vegyi és biológiai anyagok használatát tanították az al-Káida tagjainak. Ezt az állítást Ibn al-Shaykh al-Libi, egy elfogott, líbiai születésű al-Káida kiképző vallomására alapozták. Később kiderült, hogy a terrorista vallomását félreértelmezték. Ő maga egy iraki kiképzőt sem tudott megnevezni. Végül a CIA 2004
Másik magyarázat szerint ez egy „megelőző háború”, ami még azelőtt avatkozik be, mielőtt komolyabb veszélyt jelenthetne Irak.
90. sor:
Eleinte a háborút az Egyesült Államok közvéleménye támogatta, 2006-ra viszont 76%-a szerint az háború megkezdése hiba volt.
[[Kép:Baghdad etm 2003092 lrg.jpg|
== A háború céljai ==
[[Kép:101st Airborne Division helos during Operation Iraqi Freedom.jpg|
=== A hivatalos célok ===
[[Donald Rumsfeld]] védelmi miniszter a háború előtt a következő célokat nevezte meg :
132. sor:
Az inváziót megelőzően az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] és az első öbölháborúban részt vevő koalíciós erők ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Franciaország]]) kisebb konfliktusba keveredtek [[Irak]]kal, amikor az 1991-ben kijelölt déli és északi [[tiltott légtér]]be kétszer beléptek iraki gépek. Ezután az iraki légvédelem többször célbavett őrjáratozó amerikai és brit vadászgépeket.
2002 közepétől az Egyesült Államok megváltoztatta válaszstratégiáját, és több gépet küldött a tiltott légtérbe, és elkezdte megsemmisíteni az iraki légvédelem egységeit. 2002 márciusában még egyetlen bombát sem dobtak le, áprilisban 0,3 tonnát, május-augusztusban 8-14 tonnát, szeptemberben pedig már 54,6 tonnát. Ezután született meg az inváziót engedélyező határozat október 11-én. (Sosem született engedélyező BT
A légvédelem és az amerikai gépek közti összetűzések és bombázások ezután mindennapossá váltak, a legnagyobb légicsapás szeptember 5-én történt 100 repülőgép bevonásával, mely egy nagyobb védelmi központot támadott Irak nyugati részén. Már ekkor felmerültek kétségek a támadás jogosságával kapcsolatban, mivel a hivatalos álláspont szerint a síiták elleni támadásokat akarták megelőzni ezzel, de ennek a hadműveletnek a helyszíne messze volt a síiták védelmét biztosítandó területektől. A támadás helyszíne inkább a [[Jordánia|Jordániából]] behatoló speciális egységeket segítette, melyek így észrevétlenül juthattak az országba.
138. sor:
== Résztvevők ==
[[Kép:Coalition of the willing.svg|
[[Kép:Multinational force in iraq countries.PNG|
=== A „hajlandók koalíciója” ===
222. sor:
== Az invázió után ==
[[Kép:US Army soldiers in a firefight near Al Doura, Baghdad.jpg|
Májusban Bush elnök meglátogatta a [[Nimitz osztályú repülőgép-hordozó|U.S.S. Abraham Lincoln]] repülőgéphordozót [[San Diego]] partjainál. A hajó éppen visszatért a [[Perzsa-öböl]] térségéből és Bush itt mondta el híres beszédét, és bejelentette, hogy a háborút megnyerték.
228. sor:
Ennek ellenére [[Szaddám Huszein]] még hatalmon volt és rengeteg ellenálló volt még az országban. Azóta tudjuk, hogy a koalíciós erők veszteségei szinte csak akkor kezdődtek.
[[Kép:Iraq-terrorist attack on buses.jpg|
2003 májusában az iraki hagyományos értelemben vett hadsereget valóban leverték, a koalíciós erők egyre erősebb ellenállást tapasztaltak a szunnita háromszögnek nevezett területen. Az ország kormánya összeomlott, és Irakban káosz uralkodott, az állami épületeket, múzeumokat, katonai raktárakat kifosztották. A [[Pentagon]] becslése szerint 250 000 tonna hadianyagot vittek el az iraki lázadók, mellyel az ellenállást folytatni tudták.
234. sor:
2004 vége felé a lázadás egyre szervezetebbé vált, leginkább a már említett szunnita háromszög területén. A háromszög magában foglalja [[Bagdad]]ot, és az iraki nép 35%-át.
A lázadók csak gerillamódszerekkel tudtak kárt okozni, többek között öngyilkos bombamerényletekkel, út menti bombákkal, házilagos robbanószerkezetekkel, gránátvetőkkel. Ezenkívül megpróbálták tönkretenni az elektromos, víz- és olajszállítási infrastruktúrát.
2006-ra semmit nem csökkent a bombatámadások száma, sokszor azért támadtak, hogy gátolják a hatalomra segített új iraki kormány működését. Az ellenállóknak sikerült civileket is fogságba ejteniük, főleg újságírókat és munkásokat.
240. sor:
A koalíciós erők megpróbálják fenntartani az új kormányt, hogy megerősödve önállóan is hatalmon tudjon maradni, ám mindmáig{{mikor}} ez nem sikerült.
[[2010]]. [[augusztus 20.|augusztus 20
Az Egyesült Államok katonáinak tényleges kivonulására 2011. december 18-án került sor. Ezután már csak 157 kiképző és a nagykövetséget védő alakulat marad Irakban.<ref>https://index.hu/kulfold/2011/12/18/az_utolso_amerikai_katona_is_elhagyta_irakot/</ref>
== Áldozatok ==
[[Fájl:Iraqi 6th army.jpg|
Az adatok tartalmazzák mind a háború, mind a megszállás számadatait, összesítve. Tekintve, hogy erőszakos cselekmények valószínűleg a jövőben is történnek majd, az adatok nyilván nem véglegesek.
Az iraki civil áldozatok pontos száma nem ismert, az [[IBC]] szerint 73390-79999 fő, a [[WHO]] [[2008]]. [[január 9.|január 9
Az iraki hadsereg áldozatainak pontos száma nem ismert, közelítő értéke a [[Pentagon]] szerint
Az amerikai hadsereg 3794 főt veszített 8298 sebesült, orvosi repülőgép-transzport szükséges.
Nem amerikai szövetséges katonai elhalálozások: 297 fő.
|