„KSZ–1 Kometa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
 
==Története==
A kezdetben 14H K–1 Kometa jelzésű hajók elleni robotrepülőgép tervezése 1947-ben kezdődött a [[Vlagyimir Nyikolajevics Cselomej|Vlagyimir Cselomej]] vezette [[NPO Masinosztrojenyija|OKB–51]] tervezőirodában kezdődött. A fedélzeti rendszerek (irányítóberendezés, rádiólokátor) kifejlesztésére külön tervezőirodát hoztak létre SZB–1 jelzéssel, melynek igazgatója [[Pavel Kukszenko]], főkonstruktőre [[Szergo Lavrentyjevics Berija|Szergo Berija]] lett. Az első terv-változat még a német [[V–1]] szovjet másolatán, az IH10H robotrepülőgépen alapult volna, melybe egy D–7 típusú lüktető torlósugárhajtóművet, Kometa I irányítóberendezést (robotpilótát) és Kometa II típusú rádiólokátort terveztek beépítetni. A robotrepülőgépek tesztelésére a Pe–8 bombázót szánták.
 
A követelmények megváltozása (nagyobb sebesség és hatósugár elérése) miatt a torlósugárhajtómű helyett inkább gázturbinás sugárhajtómű alkalmazása mellett döntöttek. Ezért az egész projektet átadták a [[RSZK MiG|Mikojan–Gurevics-tervezőirodának]] (OKB–155), ahol a robotrepülőgép fejlesztési alapjául először az [[MiG–9|I–300]] (később MiG–9 jelzéssel) vadászrepülőgépet, hajtóművéül pedig az [[BMW 003|RD–20]] sugárhajtóművet választották. A munka teljesítése érdekében az OKB–155-nél egy külön csoportot hoztak létre, melyet [[Mihail Ioszifovics Gurevics|Mihail Gurevics]] vezetett.