„Zdeněk Burian” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor:
==Bevezetés==
Burian rendkívül termékeny festő volt, munkáit 15–{{szám|20000}}
==Élete és karrierje==
Zdenêk Burian 1905. február 11.-én született a [[morvaország]]i Kopřivnice városában, a hajdani [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területén. Szülei Eduard és Hermina Burian, bátyja Karel.<ref name=PT116-9>''Prehistoric Times'' #116, 9. o</ref> Szabadidejében a családi birtok körüli vidéket járta, és olyan barlangokba is ellátogatott, ahol egykor [[neandervölgyi ember]]ek éltek.<ref name=PT116-10>''Prehistoric Times'' #116, 10. o</ref> Családi életét viták jellemezték, anyja egy alkalommal rá is lőtt apjára.<ref name=Lescaze163>Lescaze, 163. o</ref> Alkotóművészi tehetsége már korán megmutatkozott, és apja ellenkezésének dacára anyja révén még 14 éves kora előtt bekerült a [[prága]]i [[Csehország_egyetemei|Képzőművészeti Akadémiára]], ahol az első évfolyamot pár hónap alatt elvégezte. Építőmunkásként és vasutasként dolgozott, hogy pénzelje tanulmányait, de nehezen boldogult a nála idősebb munkások közt, és két év múlva otthagyta Prágát, hogy [[bohém]] életmódot űzzön és művészként barangolja a cseh vidéket.<ref name=PT116-10 /><ref name=Lescaze165>Lescaze, 165. o</ref> Apja emiatt minden támogatását megvonta.<ref name=Lescaze163 />
[[1921]]-ben kapta első hivatalos megbízatását, [[Robert Louis Stevenson]] ''Dobrodružství Davida Balfoura'' (''Emberrablók; Azaz David Balfour kalandjai az 1751. esztendőben'') című regényéhez készített illusztrációkat, és bár a könyv sikeres volt, pénzügyi nehézségeit nem oldotta meg. [[1922]]-ben az [[Ipoly]] mentén élő vándor[[cigányok]] mellé szegődött, akikkel négy hónapot töltött. Ez a periódus nagy hatással volt életére, valamint a természetet és a természetközeli népeket ábrázoló képeire. [[1924]] és [[1925|'25]] között katonasági szolgálatát töltötte [[Valašské Meziříčí]] városában. Burian az utcán, az éhségtől összeesve<ref name=Lescaze165 /> találkozott Františka Loudovával (született [[1904]]. [[január 29.|január 29]]-én), akivel [[1927]]. [[február 14.|február 14]]-én összeházasodtak. Még az évben világra jött Eva nevű lányuk, és Burian sikeres támogatókra lelt J. R. Vilimek, [[1931]]-től kezdve pedig J. Touzimský & J. Moravec (T&M) könyvkiadójánál, így illusztrációiból már meg tudott élni. Az előbbi együttműködés [[1949]]-ig, az utóbbi [[1948|'48]]-ig tartott, ezt követően elsősorban az Orbis és SNDK kiadóknál dolgozott.<ref name=PT116-10 /> Ez idő alatt [[sci-fi]], [[Vadnyugat|western]] és [[kalandregény]]eket illusztrált olyan íróktól, mint [[Jules Verne]], [[Rudyard Kipling]], [[Daniel Defoe]], [[Edgar Rice Burroughs]], [[Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev]], [[Jack London]] vagy [[James Fenimore Cooper]].<ref name=PT116-9 />
Első fontosabb munkája [[Karl May]] ''[[Az Ezüst-tó kincse]]'' című [[Indiánok|indián]]regénye volt [[1932]]-ben, mely részben Burian [[romantika|romantikus]] stílusú képeinek köszönhetően [[bestseller]] lett. Eduard Štorch író ''Lovci mamutů'' (''Mamutvadászok'') című, magazinokban kiadott történetéhez készítette első publikált őskori képeit.<ref name=PT116-10 /> Fekete-fehér gouache festékkeverékkel végzett stílusa ekkor bontakozott ki, melyet egészen az [[50-es évek]]ig művelt, és melynek pontos technikáját a sírba vitte.<ref name=PT116-10 /><ref name=PT117-37>''Prehistoric Times'' #117, 37. o</ref> [[1935]]-ben készült első tudományos paleoművészeti festménye, mely az ''Archegosaurus'' és a ''Branchiosaurus'' nevű [[kétéltűek]]et ábrázolta.<ref name=PT116-10 /><ref name=Lescaze166>Lescaze, 166. o</ref> Korai ősállatos képeit főleg külföldi alkotók műveiről másolta, de idővel kialakult saját stílusa.<ref name=PT116-10 />
A ''Mamutvadászok'' [[1937]]-es könyvkiadásához készült, felújított képei felkeltették a prágai [[Károly Egyetem]] őslénykutatója, Dr. [[Josef Augusta (paleontológus)|Josef Augusta]] figyelmét. Egy [[1938]]-as találkozójuk alkalmával Burian egy ''[[Diplodocus]]''-csontváz fényképe alapján negyedóra alatt rekonstruálta magát az élő állatot, ami annyira lenyűgözte Augustát, hogy a művész és a tudós közt azonnali együttműködés létesült.<ref name=PT116-10 /><ref name=PT116-11>''Prehistoric Times'' #116, 11. o</ref>
Munkái Magyarországon ''Az ősvilág állatóriásai'' (Josef Augusta, Tatran, Pozsony, 1966), ''Az ősember tábortüzeinél'' (Josef Augusta, Tatran, Pozsony, 1966), az ''Ádám nyomában'' (Josef Kleibl, Madách, 1973), ''Élet az ember előtt'' (Zdenek V. Spinar, [[Gondolat Kiadó|Gondolat]], 1976), ''Az őskori ember'' (Josef Wolf, Gondolat, 1987), ''Az ősidő állatai'' (J. Beneš, Gondolat, 1989) és ''Az őskori ember és elődei'' (V. Mazák, Gondolat, 1990) című könyvekben érhetők el.▼
Számos nagy jelentőségű közös kötetük jelent meg, melyek nemcsak világhírnevet biztosítottak számára, hanem az egyik legfontosabb paleoművésszé tették. Első őslénytani könyvük a T&M kiadónál [[1942]]-ben megjelent ''Divy prasvěta'' (''Az őskor csodái'') volt, melyhez [[1941]]-ben festette számos híres képét. A [[40-es évek]]beli munkásságát Csehszlovákia [[Németország|német]] megszállása akadályozta, így az évtized első felében alig alkotott, a németek [[1945]]-ös visszavonulásakor pedig ő is részt vett a Prága körüli védőfalak felállításában.<ref name=PT116-11 /> Pályája [[1947]]-től szinte töretlenül folytatódhatott, és Augusta révén megismerkedett több cseh őslénytani és [[antropológia]]i szaktekintéllyel. [[1948]]-tól haláláig körülbelül 110 képet festett az [[Emberré válás|ember evolúciójáról]]. Ugyanekkor, a cseh [[Szocializmus|szocialista]] kormány megalakulásától kezdve 44 oktató jellegű képet festett az iskolarendszer részére, melyek a biológiai [[evolúció]] és [[darwinizmus]] tanait terjesztették.<ref name=PT116-12>''Prehistoric Times'' #116, 12. o</ref>
== Külső hivatkozások ==▼
* [http://www.stramberk.cz/muzeumzb/ Zdenek Burian múzeum honlapja] (csehül)▼
Az [[50-es évek]]től kezdve Burian félrevonult prágai lakóhelyére és Černošice-béli nyári műtermébe.<ref name=PT117-10>''Prehistoric Times'' #117, 10. o</ref> [[1955]]-ben Augusta tudományos útmutatása, valamint Burian festményei és állat-rekonstrukciói segítségével készült Karel Zeman [[animátor]] ''Cesta do Pravêku'' (''Utazás az őskorba'') című oktató jellegű ifjúsági [[kalandfilm]]je, mely nagy sikert ért el [[Európa]]-szerte, és számos díjat nyert nemzetközi [[filmfesztivál]]okon.<ref name=PT116-12>''Prehistoric Times'' #116, 12. o</ref> Augusta és Burian szintén az évben kapcsolatba lépett az Artia kiadóházzal, amelynek egy sor őslénytani képeskönyvet készítettetek. Ezek közül az első és legfontosabb az [[1956]]-os ''Hlubinami pravěku'' (angol címén ''Prehistoric Animals''{{jegyzet|megj=Nem azonos a Magyarországon 1989-ben megjelent, ''Az ősidő állatai'' című könyvvel.}}) volt, melyet számos országban kiadtak, és amely a [[london]]i Thames and Hudson kiadó [[1972]]-es ''Life Before Man'' (''Élet az ember előtt'') alapjául szolgált.<ref name=PT116-13>''Prehistoric Times'' #116, 13. o</ref> A könyvkiadók kérésére Burian idővel felhagyott fekete-fehér festészetével.<ref name=PT116-42>''Prehistoric Times'' #116, 42. o</ref> [[1962]]-ben a [[Brno|brnói]] Morva Múzeumnak kezdett festeni, ősembereket és [[Eljegesedés|jégkorszaki]] állatokat ábrázoló képeiből 200 ma is a múzeum tulajdona. [[1967]]-ben ősi tájkép-sorozatot festett.<ref name=PT116-43>''Prehistoric Times'' #116, 43. o</ref>
Josef Augusta [[1968]]. [[február 4.|február 4]]-én elhunyt,<ref name=PT116-43 /> Burian ezután [[Zdeněk Špinar]]ral és kollégájával, Vratislav Mazákkal dolgozott tovább.<ref name=PT117-9>''Prehistoric Times'' #117, 9. o</ref> Stílusa átalakult, élénkebb színeket használt és nyitottabb tájakat festett. Špinar útmutatásával [[paleozoikum]]i gerinceseket és további tájképeket alkotott, s először volt alkalma az élet kialakulása előtti [[Föld]] képét vászonra vinni – ezek az ''Élet az ember előtt''ben jelentek meg.<ref name=PT117-37 /> Mazák nemcsak Burian munkatársa lett, hanem az elzárkózó művész rajta keresztül tartotta a kapcsolatot a külvilággal is.<ref name=PT117-10 /> Első közös munkájuk a ''Živa'' (''Élet'') folyóiratban megjelent ősember-képek sorozata, ezt követően a német Bernhard Grzimek [[Zoológia|zoológus]] és [[állatkert]]igazgató [[1967]]-'72 közt összeállított ''Tierleben'' című [[enciklopédia]]-sorozatához készített állatrekonstrukciókat. A felkérést Burian csak nehezen, két évnyi tárgyalás után vállalta el, mivel nagy számú állatfajták egy képen történő szisztematikus ábrázolása és a [[Fosszília|fosszilizáció]] folyamatának megfestése eltért addigi művészetétől.<ref name=PT117-10 />
Utolsó munkáit Josef Vágnernek, a Dvůr Králové Állatkert egykori igazgatójának készítette, [[1977]]-től.<ref name=PT117-11>''Prehistoric Times'' #117, 11. o</ref> Vágner eredeti elképzelése egy, az élet történetét szemléltető [[Murális_művészet|murália]] volt, mint amilyenek az amerikai Rudolf Zallinger híres ''Age of Reptiles'' és ''Age of Mammals'' freskói a [[Yale Egyetem]] Peabody Múzeumában. Egészségi állapota miatt Burian ezt nem vállalta, helyette 34 nagyméretű vászon megfestésében állapodtak meg, és a projektben Špinar is segédkezett. [[1979]]. [[október 18.|október 18]]-án Burian felesége elhunyt, amit a művész súlyos csapásként élt meg, és a munkával lassan haladt. A képeket nem időrendi sorrendben, hanem a különböző földtörténeti korok közt váltogatva festette, mondván, ha a sorozat elkészülte előtt meghalna, legalább használható munkát ad ki a keze közül. Végül 22 kép készült el, az utolsó az [[ordovícium]]i tengeri életet ábrázolta. Buriant 1981. [[június 9.|június 9]]-én a prágai Nemocnice Na Frantisku kórházba szállították, ahol [[aorta]]műtétet hajtottak végre rajta. [[Június 25.|25]]-én hazaengedték, de állapota romlott, és [[július 1.|július 1]]-én a kórházban meghalt. Vágner kiállítása [[1983]]. [[június 17.|június 17]]-én nyílt meg, és az általa megvásárolt korábbi festményekkel együtt összesen Burian 147 kép került az állatkert tulajdonába. A gyűjteményt [[1998]]-ban hivatalosan cseh kulturális emlékművé nevezték ki.<ref name=PT117-11 /> [[1992]]. [[május 28.|május 28]]-án Zdenêk Burian múzeum nyílt Štramberkben, ahol egykor szintén volt egy műterme.<ref name=PT117-10 />
==Paleoművészete==
Zdenêk Burian 386 olajfestményt, 128 pasztell-, tempera-, és gouache-művet, valamint legalább 350 tinta- és ceruzarajzot átölelő paleoművészeti pályája több szakaszra osztható.<ref name=PT116-9 /> Augustával való közös munkája a kutató haláláig tartott, ezt követően főleg Zdeněk Špinar, és többek között Vratislav Mazák, Josef Vágner és Josef Beneš voltak munkatársai. A tudomány akkori színvonalát tekintve pontos és nagyszerű rekonstrukciókat festett számtalan prehisztorikus életformáról a Föld minden részéről, a legkorábbi [[gerinctelenek]]től egészen a [[halak]], [[kétéltűek]], [[hüllők]], [[emlősök]] és [[madarak]] rendjéig, mint ahogy a korabeli tájak panorámájáról is, ahol ezek az állatok éltek. Bár nyugaton a dinoszauruszos képei a leghíresebbek, összességében kevés dinoszauruszt, mindössze 45 [[Nemzetség (rendszertan)|nemzetséget]] festett.<ref name=PT116-42 />
Mivel Csehszlovákia nem rendelkezett olyan kövületgyűjteményekkel, mint az Egyesült Államok, Burian sokszor fényképek, vázlatok vagy külföldi alkotók munkái alapján festett, úgymint az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Charles R. Knight]] (''[[Diplodocus]]'') és Robert Bruce Horsfall (''[[Uintatherium]]''), az [[Oroszország|orosz]] [[Konsztantyin Konsztantyinovics Fljorov]] (''[[Paraceratherium]]'') vagy a [[Dánia|dán]] [[Gerhard Heilmann]] (''[[Hesperornis]]'').<ref name=PT116-43 /> Burian munkái azonban kevésbé voltak stilizáltak, mint például Charles R. Knight művei, és meggyőzőbbek voltak alanyuk és a táj iránti tiszteletükben. Korábbi paleofestők gyakran spekulatív munkákat adtak ki kezeik közül, ami a [[19. század]]i véleményt tükrözte. A nagy testű [[dinoszauruszok]]at tespedt állatokként, hatalmas, szétterülő végtagú gyíkokként ábrázolták, viszont Burian mozgékony állatoknak festette meg őket, paraszagittális (emlős- vagy madárszerű) végtagmozgással és vaskosabb lábizmokkal. Emiatt számos képe kevésbé hat elavultnak kortársaiéhoz képest. Burian művei más szempontból is modernebbek voltak – az amerikai [[Sauropoda|Sauropodákat]], a ''[[Brontosaurus]]''t (1940), a ''Diplodocus''t (1952-es és 1960-as verziókat) elefántszerűen sétálva a földön ábrázolta, míg több külföldi művész szorosabban ragaszkodott ahhoz az elavult nézethez, hogy ezek a lények a vízben éltek. Festményei közül egyedül eredeti, 1941-es, ''[[Giraffatitan]]''okat (akkori nevükön ''Brachiosaurus brancai''kat) ábrázoló képe helyezte a központi alanyait a vízbe.<ref name=PT116-42 /> A kép tudományosságát emiatt később több kritika érte, így az ''Élet az ember előtt'' című könyv [[1995]]-ös, kibővített változatából kivették és a művész 1979-es ''Brachiosaurus'' képével helyettesítették azt.<ref name=PT117-13>''Prehistoric Times'' #117, 13. o</ref>
Burian Augusta-időszakát John Richard Lavas, az [[Auckland (település)|Aucklandi]] Egyetem őslénykutatója a paleoművészet aranykorának nevezi. Ekkor születtek leghíresebb és széles körben legjobbnak tartott művei.<ref name=PT116-9 /><ref name=PT117-13 /><ref name=Lescaze176>Lescaze, 176. o</ref> Habár Burian saját állítása szerint nem követett egy művészeti irányzatot sem,<ref name=PT117-37 /> festészete a romantika és [[neoklasszicizmus]] stílusára emlékeztet, de alanyait a [[fotórealizmus]]hoz hasonló módon ábrázolta.<ref name=PT116-10 /><ref name=PT116-11 /> Rostja Walica, Burian műveinek szakértője '41-es ''Brachiosaurus''os képét például „hiper-romantikus”-nak nevezi.<ref name=PT116-11 /> Különféle hatásokat ért el a fekete-fehér gouache elmosásával,<ref name=PT116-11 /> hüllőinek olykor ecsete kemény nyelével vagy a vászon egyenetlenségeinek meghagyásával adott bőrmintát.<ref name=Lescaze165 /><ref name=Lescaze176>Lescaze, 176. o</ref> Augusta pedagógus és a tudomány népszerűsítője volt, és az általa előadott történetek inspirálták Burian munkáit, de a festőnek nagy fokú művészi szabadsága is volt, így számos drámainak ható kompozícióval élt, melyhez regényillusztrátori tapasztalatát is felhasználta.<ref name=PT117-9 /><ref name=PT117-36 /> Állatait jól kivehetően ábrázolta, de bizonyos testi jegyeiket néha szándékosan homályosan festette, amennyiben ezekről nem állt rendelkezésére elég tudományos bizonyíték. Spekulációba csak ritkán bocsátkozott: ilyenek a pusztán [[Tudományos_módszer#Hipotézis|hipotetikus]] tollas állatot, a „''Proavis''”-t, a csak [[Nyomfosszília|lábnyomairól]] ismert ''[[Chirotherium]]''ot és a csak koponyája alapján ismert ''[[Andrewsarchus mongoliensis|Andrewsarchus]]''t bemutató festményei.<ref name=PT117-36>''Prehistoric Times'' #117, 36. o</ref>
Burian korai műveinek sajátossága az alanyait körülvevő [[empátia]] és [[pátosz]].<ref name=PT116-9 /><ref name=PT117-12>''Prehistoric Times'' #117, 12. o</ref> Saját bevallása szerint minden állatot a szemmel kezdte festeni, és a továbbiakat a tekintetük alapján dolgozta ki.<ref name=PT117-37 /> Az őshüllőket két csoportba osztotta: „rokonszenves” és „ellenszenves”. Az előbbiek közé sorolta kedvenc ősállatát, az ''[[Iguanodon]]''t, viszont a ''[[Tyrannosaurus]]''t például egyáltalán nem kedvelte.<ref name=PT117-36 /> Walica szerint a művész saját „melegvérűség”-ét örökítette át alanyaiba, így őshüllői is valódi egyéniségek voltak, akárcsak emlősei vagy ősemberei.<ref name=PT117-37 /> Más műelemzők, mint Zoë Lescaze, Burian gyermekkorának és országa politikai helyzetének hatását vélik felfedezni munkáinak dinamizmusában és feszült, borongós hangulatában. Kerülte az olyan kliséket, mint a vérontás, helyette az állatok konfrontációja, testtartása és kidolgozott izomzata biztosította a képek energiáját, a nyomasztó hangulatot pedig a veszedelmes természeti jelenségek (füstölgő [[tűzhányó]], [[hóvihar]]) és tragikus életképek ([[Kannibalizmus (emberevés)|kannibál]] ősemberek) fokozták. Lescaze szerint az egymással szembehelyezett ősállatokon a [[hidegháború]] feszültsége, az őskor vadságában pedig az emberiség saját kezű pusztulására felhívó figyelmeztetés fedezhető fel.<ref name=Lescaze165/><ref name=Lescaze176 /><ref>Lescaze, 182. o</ref> Meglátását azonban Mark Witton paleoművész kétségbe vonta, és inkább Burian festészetének tudományos hátterére hívta fel a figyelmet.<ref>{{cite web |title=Review: Paleoart |url=https://palaeo-electronica.org/content/2017/2031-review-paleoart |first=Mark P. |last=Witton |publisher=Palaeontologia Electronica |language=angol |date=October, 2017|accessdate=May 8, 2018}}</ref>
Burianra jellemző volt korábbi képeinek folyamatos módosítása, korrigálása, és egyazon kompozíció többszöri felhasználása.<ref>Lescaze, 186. o</ref> Híres, felegyenesedve álló ''Iguanodon''ját például legalább négyszer lefestette (1941, '50, '62 és '79), s további változatokat készített fekete-fehérben.<ref name=PT117-36 /> Feljavított képeinek példája első hivatásos paleofestménye, a ''[[Trachodon]]''-párra rontó ''Tyrannosaurus'', melyben átfestette a ragadozó fejét, hátát, farkát.<ref name=PT117-12 /> Későbbi tanácsadói útmutatására több Augusta idejében festett képét átdolgozta, igazodva a korszerűbb tudományos adatokhoz és elképzelésekhez, de volt, hogy látszólag saját kedvéből festette újra egyes kompozícióit.<ref name=PT117-36 />
Későbbi munkatársai Augustánál kevesebb szabadságot, több szakmai, de kevesebb kreatív útmutatást adtak neki.<ref name=PT117-9 /> Egyre több, számára idegen felkérést is kapott, úgymint állatok sokaságát mesterkélt módon egy képen ábrázolni, világosabb színekkel, nyitottabb, kevésbé élethű panorámákkal. A korábbi képeinek kidolgozatlanabb, olykor rejtélyesebb háttereit részletgazdag, ugyanakkor stilizáltabb helyszínek váltották fel, melyek elvonták a figyelmet a központi, szintúgy stilizált módon megfestett állat(ok)ról.<ref name=PT117-9 /><ref name=PT117-38>''Prehistoric Times'' #117, 38. o</ref> Špinar után Mazák és Vágner még jobban elnyomta Burian romantikus stílusát, s egyszerűbb kompozíciójú, hagyományosabb paleoművészeti képeket vártak el tőle. Burian az ilyenekben nem jeleskedett. <ref name=PT117-10 /> A műértők gyengébbnek tartják késői munkáinak javát, melyek nem szemléltették kellően az óriás őslények méreteit,<ref name=PT117-12 /> és alanyaikat néha jellegtelenül, különös anatómiai hibákkal mutatták be – kiváltképp ilyen 1979-es, szárazföldi ''Brachiosaurus''a és az ugyanakkor készült ''[[Triceratops]]''-tetem fölött álló ''Tyrannosaurus'' párja.<ref name=PT117-13 /><ref name=PT117-12 /> Többen felvetették, hogy Buriannak ez időtájt megromlott a látása, de Lavas szerint inkább felesége betegeskedése és elvesztése nyomta rá a bélyegét Burian készségeire (ezek ellenére Lavas rámutat több ez időtájt készült kiváló alkotásra is).<ref name=PT117-13 /> Walica szerint az utolsó munkáin látható korhadó növények előre jelezték a művész saját egészségi állapotát.<ref name=PT117-11 /> Lescaze szerint 1963 utáni művei csak szellemei korábbi remekeinek.<ref name=Lescaze166 />
Burian javarészt a „[[A dinoszauruszkutatás reneszánsza|dinoszaurusz reneszánsz]]” előtt alkotott, de kései festményeinek némelyikét már modernebb elméletek és paleoművészek ihlették: pályája vége felé lemásolta [[Robert T. Bakker]] amerikai őslénykutató ''[[Chasmosaurus]]''ait<ref>{{cite web|title=The Dos and Don’ts of the Aspiring Paleoartist – part 1|url=https://earthlingnature.wordpress.com/2012/03/24/the-dos-and-donts-of-the-aspiring-paleoartist-part-1/|first=Carlos Augusto|last=Chamarelli|publisher=Earthling Nature |language=angol |date=March 24, 2012|accessdate=May 8, 2018}}</ref> és ''[[Barosaurus]]''ait<ref>{{cite web |title=Palaeoart Memes and the Unspoken Status Quo in Palaeontological Popularization |url=https://blogs.scientificamerican.com/tetrapod-zoology/palaeoart-memes-and-the-unspoken-status-quo-in-palaeontological-popularization/ |first=Darren|last=Naish|publisher=Tetrapod Zoology |language=angol |date=February 10, 2017|accessdate=May 8, 2018}}</ref>, a ''[[Velociraptor]]''t pedig korábbi, lomhább állatainál mozgékonyabbra festette.<ref>{{cite book|title=''Dinosaurs in Fantastic Fiction: A Thematic Survey'' |first=Alan A.|last=Debus|year=2006|publisher= McFarland |language=angol | page= 133|isbn=0786475102}}</ref><ref>{{cite web |title=Odborné publikace, naučné knihy a učebnice |url=http://www.daildeli.cz/burianodbor8.html |first=|last=|publisher=Daildeli |language=cseh|date=|accessdate=May 8, 2018}}</ref>
==Jelentősége==
Charles R. Knight, Rudolf Zallinger és Zdenêk Burian a paleoművészet klasszikus, a [[19. század]] végétől az 1960-as évekig tartó korszakának fő alkotói,<ref>{{cite book|title=''Dinosaur Art: The World's Greatest Paleoart'' |first=Steve|last=White |year=2012 |publisher= Titan Books |language=angol | page= 9|isbn=0857685848}}</ref> műveik meghatározták, ahogyan az emberek az őskorra gondolnak.<ref name=CV>{{cite web |title=Zdeněk Burian (1905 Austria-Hungary-1981 CSSR) - curriculum vitae in brief |url=http://www.zdenekburian.com/en/zdenek-burian-en |first=Jiří |last=Hochman |publisher=zdenekburian.com |language=angol |date=May, 2015|accessdate=May 8, 2018}}</ref> Burian a valaha volt egyik legtöbbet imitált paleofestő, munkái (vagy azok másolatai) az egész világot bejárták, és máig megjelennek könyvekben.<ref name=PT116-9 /><ref name=PT117-37>''Prehistoric Times'' #117, 37. o</ref> Egyben ő volt az első, akinek hiteles, a [[Botanika|növénytant]] is figyelembe munkássága a világ és az őstörténet minden részét lefedte.<ref name=PT116-9 /> Több képe, például az 1941-es ''Brachiosaurus'' és az [[1970]]-es ''[[Tarbosaurus]]'' ikonnak számít a dinoszauruszábrázolás történetében.<ref name=PT116-9 /><ref name=PT117-36 /> Sok későbbi paleoművész egyik fő inspirációjának tekinti,<ref name=CV /><ref>{{cite book|title=''Dinosaur Art: The World's Greatest Paleoart'' |first=Steve|last=White |year=2012 |publisher= Titan Books |language=angol |isbn=0857685848}}</ref><ref>{{cite book|title=''Dinosaur Art II: The Cutting Edge of Paleoart'' |first=Steve|last=White |year=2017 |publisher= Titan Books |language=angol |isbn=1785653989}}</ref> de kortársai közül például Konsztantyin Konsztantyinovics Fljorov is elismerően beszélt róla.<ref>Lescaze, 221. o</ref> [[Stephen Jay Gould]] [[Evolucionizmus|evolucionista]] és őslénykutató Burian és Augusta ''Prehistoric Animals'' című könyvét tartotta a [[20. század]] három legfontosabb paleontológiai képeskönyve egyikének, John Lavas szerint pedig széleskörű kiadása miatt a legfontosabb volt.<ref name=PT116-42 />
Burian a [[Popkultúra|popkultúrára]] és tudományra is hatással volt. 1941-es feketefehér ''Iguanodon''ja, mely megjelent a ''Life Magazine'' egyik számában, volt a híres [[japán]] [[Filmszínház|mozi]][[film]]-[[szörny]], [[Godzilla (szereplő)|Godzilla]] kinézetének egyik fő ihletője, Knight ''Stegosaurus''ával és Zallinger ''Tyrannosaurus''ával együtt.<ref>{{cite book|title=Eiji Tsuburaya: Master of Monsters: Defending the Earth with Ultraman, Godzilla, and Friends in the Golden Age of Japanese Science Fiction Film|last=Ragone|first=August|year=2007|publisher=Chronicle Books|page=38-39|language=angol|isbn=0811860787}}</ref><ref>{{cite journal|last=Debus|first=Allen A.|title=A Triumphant Triumvirate: Godzilla's Dinosaurian 'Progenitors'|journal=G Fan|volume=98|year=2012|month=|publisher=Daikaiju Enterprises Inc.}}</ref> [[2015]]-ben születésének 110. évfordulóját a [[Google doodle]] cseh és [[Szlovákia|szlovák]] változata is megünnepelte.<ref>{{cite web |title=Zdeněk Burian 110. születésnapja |url=https://www.google.com/doodles/zdenek-burians-110th-birthday?hl=hu||Publisher=Google doodle |language=magyar|accessdate=May 8, 2018}}</ref> Burianról és Augustáról nevezték el [[2017]]-ben az első valódi cseh dinoszauruszfajt, a ''[[Burianosaurus]] augustai''t.<ref>{{cite journal|last1=Madzia|first1=Daniel|last2=Boyd|first2=Clint A.|last3=Mazuch|first3=Martin|title=A basal ornithopod dinosaur from the Cenomanian of the Czech Republic|journal=Journal of Systematic Palaeontology|date=2017|pages=1–13|doi=10.1080/14772019.2017.1371258}}</ref><ref>{{cite web |title=Egy új dinófaj csontjait találták meg Csehországban |url=http://hvg.hu/vilag/20170927_Egy_uj_dinofaj_csontjait_talaltak_meg_Csehorszagban |first= |last= |publisher=[[HVG]] |language=magyar|date=September 27, 2017|accessdate=May 8, 2018}}</ref>
▲
* [http://www.stramberk.info/en/english/place-of-touristic-interestingness/museum-of-zdenek-burian.html A Zdenêk Burian Múzeum honlapja] (angolul)
* [http://www.zdenekburian.com/en Burian unokája és műveinek jogtulajdonosa, Jiří Hochman honlapja] (angolul)
* [http://www.burianzdenek.cz Burian adatbázis] (csehül)
* [http://www.daildeli.cz/burian.html Burian által illusztrált kiadványok gyűjteménye] (csehül)
▲* [http://www.
* [http://zburian.blogspot.com/ Képgaléria]
* [https://www.flickr.com/photos/timetravelnow/sets/72157626014578047/ Képgaléria]
==Források==
*{{cite journal|last=Lavas|first=John|title=Zdenêk Burian and the Golden Age of Paleoart, Part 1|journal=Prehistoric Times|volume=116|year=2016|month=|publisher=}}
*{{cite journal|last=Lavas|first=John|title=Zdenêk Burian and the Golden Age of Paleoart, Part 2|journal=Prehistoric Times|volume=117|year=2016|month=|publisher=}}
*{{cite journal|last=Lavas|first=John|title=Zdenêk Burian – Paleo-themed fiction imagery|journal=Prehistoric Times|volume=121|year=2017|month=|publisher=}}
*{{cite book|title=''Paleoart: Visions of the Prehistoric Past'' |first=Zoë |last=Lescaze |year=2017 |publisher=TASCHEN |language=angol |isbn=3836555115}}
{{jegyzetek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Művészet||Csehország|-}}
{{DEFAULTSORT:Burian Zdenek}}
| |||