„Ibrahim Rugova” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
 
==Élete==
Rugova [[Iszlám|muzulmán]] családban született. Apja a német megszállók oldalán harcolt a [[Kommunizmus|kommunista]] [[partizán]]ok ellen, akik [[1945]]. [[január 10.|január 10-én]] elfogták és kivégezték. Rugova [[albán nyelv]]et és irodalmat hallgatott a [[Pristinai Egyetem]]en, majd [[Roland Barthes]] tanítványaként irodalomtudományt a [[párizs]]i [[Sorbonne|Sorbonne-on]]. Az [[1970-es évek]]ben a [[pristina]]i Albanológiai Intézetben dolgozott, és több irodalmi és tudományos folyóiratot szerkesztett ''(Bota e Re, ’Új Idő’; Dituria, ’Tudás’; Gjurmime Albanologjike, ’Albanológiai Tanulmányok’)''. [[1984]]-ben ledoktoráltdoktorált, és a Pristinai Egyetemen helyezkedett el mint az [[albán irodalom]] professzora. [[1988]]-ban a Koszovói Íróegyesület elnöke lett.
 
Az [[1989]]-es szerb invázió és Koszovó autonómiájának elvesztése után, még az év végén megalapította a Koszovói Demokratikus Ligát (LDK), amelynek egyúttal vezetője is lett. Politikai pályafutása során mindvégig Koszovó függetlenségének híve volt, de elkötelezett passzív ellenállóként nem tartott elfogadhatónak semmiféle erőszakot. Miután [[1991]]-ben az albánokat kizárták a koszovói közéletből, a Rugova vezette LDK – a nyugat-európai albán emigráció támogatásával – árnyékkormányzatot hozott létre, amely megszervezte az albán etnikum oktatási és közegészségügyi hálózatát. [[1992]]. [[május 24.|május 24-én]] az albán közösség Rugovát tette meg a „Koszovói Köztársaság” elnökének. A nemzetközi [[diplomácia]] e címet nem ismerte el, de Rugovát elfogadta a koszovói albánság hiteles képviselőjének. Övéi körében azonban [[1995]] után megrendült a belé vetett bizalom, pacifizmusát kritizálták, s egyre erőteljesebbek lettek a fegyveres harc szükségességét hirdető hangok. A frissen megalakult [[Koszovói Felszabadítási Hadsereg]] ''(Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK)'' [[1997]]-ben függetlenségi harcba hívta az albánokat, válaszlépésül a [[Szerbia|szerbek]] támadásokat intéztek az albán civil lakosság ellen. A polgárháborúba [[1999]]. [[március 24.|március 24-én]] beavatkozott a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], és két és fél hónapon keresztül bombatámadásokat intézett Szerbia ellen. Ennek nyomására a szerb erők [[június 10.|június 10-én]] kivonultak Koszovóból, s a tartomány igazgatását az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], a katonai ellenőrzést a [[KFOR]] vette át.
 
A bombázások során Rugovát és családját pristinai házi őrizet alattőrizetben tartották. [[április 2.|Április 2-án]], politikai pályafutása mélypontjaként a szerb televízióban NATO-ellenes állásfoglalást adott közre [[Slobodan Milošević]] oldalán, bár hívei szerint kényszerítették e szereplésre.
 
A [[2000]]. [[október 29.|október 29-én]] és [[november 4.|november 4-én]] megtartott koszovói helyhatósági választásokon a stabilitást jelképező Rugova pártja, az LDK gyűjtötteszerezte bemeg a szavazatok 53%-át, megelőzve a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőiből álló pártot. [[2002]]. [[március 4.|március 4-én]] választották meg a nemzetközi igazgatás alatt álló Koszovó elnökévé, s pártja nyerte meg a törvényhozási választásokat is. A tartományban azonban továbbra sem szűntek meg az albán–szerb konfliktusok, a szerb civilek elleni támadások felerősödtek, s ezeknek sem az ENSZ-adminisztráció, sem Rugova nem volt képes elejét venni.
 
Rugova, bár muzulmán családban született és nőtt fel, élete végén áttért a [[katolicizmus|római katolikus vallás]]ra. Hatvanegy évesen, tüdőrákban halt meg, temetése egyházi szertartás nélkül zajlott.