„Bonobó” változatai közötti eltérés

A '''bonobó''' ''(Pan paniscus)'' az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj. 1929-ben bukkant maradványaikra egy német kutató egy belga múzeumban. Eleinte a [[közönséges csimpánz]] ''(Pan troglodytes)'' alfajának gondolták, és ezért ''törpe csimpánz''nak nevezték, de azóta kiderült, hogy ez egy külön [[csimpánz]]faj, amely mintegy 2,5 millió éve vált külön a közönséges csimpánztól.

 

A bonobók szabadon már csak a Kongó-medencében, a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]ban élnek, azon belül is főként a 36 ezer négyzetkilométeres [[Salonga Nemzeti Park]]ban. Az elmúlt két évtizedben létszámuk az orvvadászat eredményeként mintegy negyedére (kb. tízezer egyedre) csökkent. Állatkertben is keveset tartanak. A nőstények körülbelül 9 éves korukban, amikor ivaréretté válnak, elhagyják családjukat, és új csapatba költöznek: így elkerülik a vérfertőzést és növelik a faj genetikai diverzitását. Napjainkban a [[Kongó-medence]] bonobói olyan kevesen maradtak, hogy egymástól teljesen elkülönült közösségekben élnek, és ez már a faj fennmaradását veszélyezteti.