„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
A bejárati részből egy szűk, lefelé vezető átjárón keresztül lehet az alsó szintre jutni. Északnyugatra helyezkedik el a bejárattól a barlang leglátványosabb része, egy majdnem szabályos gömb alakú terem, amely egy 4–4,5 méter átmérőjű [[gömbfülke]]. Itt található a legtöbb képződmény. A barlang jellemző szelvénytípusai a kör és az ellipszis szelvénytípus. A barlangban megfigyelhető [[gömbfülke]], gömbüst, hullámos felszínű [[cseppkő]]lefolyás, cseppkőbekérgezés, borsókő és karfiolszerű borsókő. A borsókövek egy határozott vonalig alakultak ki, amely a régi vízszint magasságát szemlélteti. Az aljzat kijárt és a száraz, agyagos, kőzettörmelékes kitöltés miatt a barlang poros. A külső részen a befoglaló kőzetből kipreparálódott ősmaradványok, [[mohaállatok]], ''Pecten'' fajok láthatók. Előfordulnak benne [[denevérek]] nyáron. Sziklamászással érhető el a bejárat. A megközelítéséhez ajánlott kötélbiztosítást használni. A könnyen járható, lezáratlan barlang szabadon, barlangjáró alapfelszereléssel látogatható.
 
A ''Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang'' név 2004-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában ''3-as barlang'' (Acheron 1993), ''3-as sz. barlang'' (Fehér, Fritz 1996), ''3. sz. barlang'' (Kárpát 1984), ''3.sz. barlang'' (Kárpát 1984), ''3. sz barlang'' (Kárpát 1992), ''3. sz. üreg'' (Kárpát 1983), ''Keleti kőfejtő 3.sz. barlang'' (Gazda 2004), ''Keleti-kőfejtő 4. sz. barlangja'' (Leél-Őssy 1995) és, ''Kupolás-barlang'' (Leél-Őssy 1995), ''Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 3.sz. barlangja'' (Kárpát 1983) és ''Mátyás-hegyi-DK-i kőfejtő 3.sz. barlangja'' (Kárpát 1983) néven is, valamint lehet, hogy a ''Mátyáshegyi 5. sziklaüreg'' (Bertalan 1976) és a ''Mátyás-hegyi 5. sz. sziklaüreg'' (Kordos 1984) nevek ennek a barlangnak a névváltozatai.
 
== Kutatástörténete ==