„Pestis” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
53. sor:
Pollitzer és Meyer szerint: nincs különbség a fészekben és a gazdaállatokon élő bolhák között. Ebben az összefüggésben az X. cheopis és közeli rokonainak, meg a Nosopsyllus fasciatus életmódjának különbözőségét is vizsgálták. A cheopis gyakran és sokat csíp, gyakran váltja gazdáit, míg a fasciatus tovább bírja az éhezést, és ritkábban keres új gazdát. Pollitzer és Meyer szerint azonban az igazi különbséget az élőhely jelenti: a cheopis a trópusok, a fasciatus a hidegebb vidékek lakója.<ref name="Pollitzer/Meyer" >Robert Pollitzer und Karl F. Meyer: „The Ecology of Plague“. In: Jacques M. May (Hrg.): Studies in Disease Ecology, Studies in Medical Geography, Vol. 2, New York 1961, S. 433-590.</ref>
 
Amikor egy egészséges bolha megcsíp egy fertőzött állatot, a szívott vérrel együtt a kórokozók is bélrendszerébe kerülnek. Ott a ''Yersinia pestis'' baktériumok megtelepednek a bélfalon, illetve az állat [[garat]]jában. A garat felszínén elszaporodó baktériumok [[biofilm]]et képeznek, és a baktériumtömeg végül részlegesen vagy teljesen elzárja a garat lumenét, így a bolha képtelen lesz a továbbiakban táplálkozni.<ref name="pmid22406208">{{cite journal |author=Chouikha I, Hinnebusch BJ. |title=Yersinia--flea interactions and the evolution of the arthropod-borne transmission route of plague. |journal=Curr Opin Microbiol. |volume=15 |issue=3 |pages=239-46 |language=angol |year=2012 |month=June |pmid=22406208 |pmc=3386424 |doi=10.1016/j.mib.2012.02.003 }}</ref> Az éhség csípésre kényszeríti az állatot, amely táplálkozás közben beleöklendezi a garatjabangaratjában lévő baktériumokat a megcsípett élőlény vérkeringésébe. A kórokozó a szervezet ''[[antigénprezentáló sejt]]jeiben'' szaporodik, és pusztítja őket, így téve tönkre az [[immunrendszer]]t.
 
A '''tüdőpestist''' a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed.
111. sor:
[[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]] bizánci történetíró arról számolt be, hogy 541–42-ben szörnyű dögvész pusztított [[Konstantinápoly]]ban, akkor naponta mintegy 10&nbsp;000 ember pusztult el, és 541 ősze és 542 tavasza között 200 ezer fő volt a járványban elhaltak száma, ami az akkori Bizánc lakosságának mintegy 40 százaléka lehetett.<ref>[http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2003_2_3_mende.pdf Mende Gusztáv Balázs: Pestis az ókorban]</ref>
 
{{idézet|''Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének színe nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem a kezelő orvosa nem gyanakodott semmi veszélyre. Ezért senki, aki elkapta a betegséget nem gondolt arra, hogy meg fog halni. Néhány esetben még aznap, máskor a következő napo[ko]n nemcsak az ágyék táján, a has alatt, hanem a hónaljakban, néha a fülek mellett, a comb különböző pontjain megjelentek a nagy duzzanatok vagy bubók.''| [[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]]: ''A háborúk története I.'' Solti Judit fordítása<ref>[Felszeghi Sára: „… ő felkereste a baj fészkeit …” (Mikes) Kelemen Diákdiák a pestis idején]</ref>}}
Európában az első nagy pestisjárvány [[540]] után dúlt, miután egy kb. [[535]]-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak.<ref>David Keys: Katasztrófa, Vince Kiadó, Budapest, 2002, 41. old.</ref> [[Róma]] városát is elérte a pestisjárvány. Ennek a járványnak esett áldozatául [[II. Pelágiusz pápa]] is 590. február 7-én.<ref>[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/2.6/mende_gusztav_balazs_pestis_romai.pdf Mende Gusztáv Balázs: Pestis a római korszakban]</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pestis