„Cream” változatai közötti eltérés

A '''Cream''' az [[1960-as évek]] egyik legfontosabb brit [[rock]]együttese volt, melyben [[Ginger Baker]] [[Dob (hangszer)|dobos]], [[Jack Bruce]] [[basszusgitár]]os és [[Eric Clapton]] [[gitár]]os játszott. A szakirodalom az első power triónak<ref group="mj">A '''power trió''' klasszikus háromtagú rockzenekari felállás gitárral, dobbal, basszusgitárral, billentyűs hangszerek és ritmusgitár nélkül. Elterjedését aaz '60[[1960-as évekbenévek]]ben a hangtechnika drasztikus fejlődése tette lehetővé.</ref> és [[supergroup]]nak<ref group="mj">A '''supergroup''' olyan zenei formáció, amelyben a tagok – korábbi szakmai karrierjük révén – külön-külön is ismertek és elismertek. Ilyen ismert supergroup például a Cream (Eric Clapton (The Yardbirds, John Mayall & the Bluesbreakers), Jack Bruce (Graham Bond Organisation, Manfred Mann), Ginger Baker (Graham Bond Organisation)), a [[Travelling Willburrys]], (George Harrison (The Beatles), Bob Dylan, Tom Petty (Tom Petty and the Heartbreakers) Jeff Lynne (Electric Light Orchestra, The Move), Roy Orbison, vagy az Emerson, Lake & Palmer (Keith Emerson (The Nice), Greg Lake (The Gods, King Crimson), Carl Palmer (Atomic Rooster, The Crazy World of Arthur Brown)).</ref> tartja az együttest. A Cream hangzását a [[blues]], a [[popzene]] és a [[pszichedelikus rock]] sajátos ötvözése jellemezte. Az együttes zenéje Clapton bluesos gitározására, Bruce erőteljes énekhangjára és dinamikus basszusjátékára, valamint Baker [[dzsessz]]es dobolására épült. Világszerte több, mint 35 millió albumot adtak el. 1968-as ''[[Wheels of Fire]]'' című albumuk a világon elsőként kapott [[platinalemez]] minősítést.<ref>{{hiv-web |url=http://www.bbc.co.uk/dna/h2g2/A425774 |cím=''Cream - the Band'' |elérés= |szerző=bbc.co.uk-h2g2 |szerzőhiv= |dátum=2000-09-20 |év= |hónap= |formátum= |munka= }}</ref>

A Cream dalai között voltak régi bluesokblues feldolgozásaifeldolgozások (például a ''[[Crossroads]]'' és a ''[[Spoonful]]''), modern bluesdalok ''(Born Under a Bad Sign)'' és más, egyedi hangzású szerzemények (''Strange Brew'', ''[[Tales of Brave Ulysses]]'', ''[[Toad]]''). A Cream legnagyobb slágerei az ''[[I Feel Free]]'', a ''[[Sunshine of Your Love]]'', a ''[[White Room]]'', a ''Crossroads'' és a ''[[Badge]]'' című dalok voltak.

A [[Jimi Hendrix Experience]]-szel együtt a Cream komoly hatást gyakorolt az 1960-as évek könnyűzenéjére: kemény hangzása és a három zenész technikai tudása olyan együttesekre gyakorolt hatást, mint a [[Led Zeppelin]], a [[Deep Purple]] és a [[The Jeff Beck Group]]. Az együttes koncertjei hatással voltak a [[progresszív rock]] fejlődésére és a [[jam band]]ekre is, például a [[The Allman Brothers Band]]re, a [[Rush]]ra, a [[Grateful Dead]]re és a [[Phish]]re, de olyan [[heavy metal]]t játszó együttesekre is, mint a [[Black Sabbath]]. Bár a Cream stúdiófelvételei kiállták az idő próbáját, az együttesnek mégis inkább élő fellépései bizonyultak úttörő jellegűnek. A jammelést<ref>Hosszú [[improvizáció]]kkal tarkított kötetlen zenélés.</ref> a korábbinál magasabb színvonalon művelték, gyakran 20 percig is játszottak egy-egy számot, megszakítás nélkül.