„Manysik” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
50. sor:
* Hunfalvy Pál: A vogul föld és nép (Pest, 1864)
Őskorukról az Ethnographia közölt egy pár tanulmányt.
 
== Hitviláguk ==
 
A hantik hitvilága a marikéhoz, valamint a többi szomszédos néphez hasonlóan a természetvallás, az állatok és növények kultusza, valamint a világ hármas felosztása (ég-föld-alvilág) köré összpontosul. A hantik szerint az ember ugyanolyan rangú, mint a többi élőlény, és az állatok valamint az emberek is egyaránt kaptak észt az istenektől. Az egyik legokosabb állatnak a hódot és a vidrát tartották. Mivel a víz már részben az alsó világhoz tartozott, és mivel a hantik úszni se nagyon tudtak, ezért a víz alatt úszkáló, maguknak házat építő állatokat tartották a legokosabbnak a medve után. A gyík is szent és érinthetetlen állat volt, amit az is bizonyított, hogy nagyon sokszor díszítette a sámánok kellékeit, mint amilyen a dobverő, és az állatot magát is a sámán egyik fontos segítő szellemének tartották. A különböző bajok elkerülésének érdekében, a családok régen nyírkéregből, vagy fémből készült gyíkábrázolásokat tartottak a házban.  A béka szintén nagy tiszteletnek örvendett a hantiknál. Úgy is nevezték, hogy "zsombékon élő nő", és hittek abban, hogy ő segíti elő a családi boldogságot, és segít a nehéz szülés esetén. A női princípium hordozója volt, ezért békahúst nem ettek. <ref>Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza 74-75.o. (2009) Piliscsaba</ref>
 
A növények is ugyanolyan élőlénynek számítottak mint az állatok, vagy emberek, azonban a mozgás képessége nélkül. Ezért is történt az, hogy amikor egy fát kivágtak, először elmagyarázták a fa szellemének, hogy miért teszik. Tüzelésre azonban sosem vágtak ki egészséges fát, hanem mindig csak a beteg, elszáradt fákat használták fel, és úgy gondolták, hogy a fa is képes büntetni az embert, azáltal, ha megszúrják az illető kezét, vagy elbotlasztják az embert. A különleges formájú, öreg, hatalmas fákat, különleges tisztelettel övezték, mert számukra ezek a világfát szimbolizálták. Még az állatok legkisebb tagjai is ugyanolyan szinten voltak a hantik szemében még az emberek. Úgy hitték, hogy az ember lelke halála után szúnyoggá változik, ezért a halál, vagy betegség előjelének számított az, hogyha egy szúnyog közvetlenül a fülükbe szállt. A szúnyogot is hasznos állatnak tartották, hiszen ezek odakergették a rénszarvasokat a füstölőhöz, és ezzel egyben tartották a csordát. <ref>Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza 75.o. (2009) Piliscsaba</ref>
 
A hantik hittek abban, hogy amilyen reális a minket körülvevő világ, annyira igaziak a természetfeletti erők is, melyet a hétköznapi emberek nem láthatnak, azonban a különleges képességűek igen. Ilyenek voltak a sámánok, akik dobbal, nyílvesszővel, fejszével, ládával, szablyával, és egyebekkel jósoltak. <ref>Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza 76.o. (2009) Piliscsaba</ref>
 
=== Sámánizmus ===
A hantiknál többféle képpen válhatott sámánná valaki: ha kijelölték az istenek, ha megtanulta egy tapasztalt sámántól a mesterséget, vagy pedig ha örökletesen kapta őseitől. A sámán, úgynevezett sámánbetegség útján (hallucinációk, álmok) tanulja meg, hogy melyik éneket mikor, és melyik sámánhoz kell címezni, valamint, hogy mikor mit kell csinálnia. Ez a folyamat 3-7 évig is eltarthat, és a hanti közösség csak akkor ismeri el az új sámánt, hogyha az birtokába van kétféle tudásnak. Az első fajta tudás, különleges, látomások, transzok, álmokról szól, a második azonban hagyományos módon megszerezhető tudás (sámántechnikák, a szellemek nevei, és funkciói stb.).
 
Többféle sámán létezik, melyeknek meglétét a kutatók többféleképpen magyarázzák. Voltak olyanok akik álomfejtők voltak, és az álmok segítségével gyógyítottak. Voltak akik szakrális énekeket énekeltek, és mondákat adnak elő énekes formában, dob segítségével. Voltak olyanok akik jósoltak, jövendőt mondtak, és állati hangokkal idézték meg a segítő szellemeket, melyektől megtudták, hogy mely állatokra érdemes vadászni, és mennyire lesz sikeres a szezon. Ezenkívül voltak mesemondók, és kézzel gyógyítók is.
 
A sámánok legfontosabb eszköze azonban még mindig a dobjuk, mely kerek, és olyan rénszarvasbőrre van kifeszítve, melyet áldozatként öltek meg. Fontos, hogy a sámándob fája is csak a szent ligetből származhat. A dobverők alapja szintén fából készült, melyet rénszarvasláb szőrével vontak be. A sámánok dobját sosem ők maguk készítették. Fontos továbbá, hogy a sámánoknak nem járt fizetség, azonban mindenki adott nekik általában valamit hálából. <ref>Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza 77-78.o. (2009) Piliscsaba</ref>
 
=== Istenek és szellemek<ref>Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza 78-83.o. (2009) Piliscsaba</ref> ===
A legfőbb isten, ki az összes isten közül a leghatalmasabb, a teremtő ''Torum, Numi-Torem, Szornye Torum iki.'' Ha neki akarnak áldozni, akkor fehér áldozatot kell bemutatniuk. Mivel ''Torum'' a legfelső égen lakik, csak a leghatalmasabb sámánok juthatnak el hozzá.
 
Torum felesége, ''Kaltesz, Kaltes anki, Kaltas imi'' vagy ''Anki Pugosz'', akinek több neve és alakja van. Ő a gyermekszületést segíti.
 
A ''Hiny iki'' vagy ''Kiny iki'' az alvilág ura, ugyancsak mindenhol ismeretes isten. A hanti mítoszokban úgy szerepel, mint a főisten testvére, vagy unokája. Az alvilágban él, a holtak birodalmában, egy fekete teremben, fekete széken, és csak a tűz világít mellette. Ahogyan Torumnak, neki is vannak segítő szellemei, valamint gyermekei, akik mind gonosz, és ártó szellemek. Kinézetre magas, sovány férfi, aki fekete ruhát visel. Áldozati ajándékul általában sötét szőrű rénszarvast adnak neki, azonban nem nyírfára teszik, ahogyan a többi istennek, hanem általában föld alá ássák, vagy fenyőfa alá temetik.
 
''Ob-öreg,'' azaz ''Asz iki,'' a halászattal kapcsolatos istenség, akitől függ az egész Ob-Irtis medencében, az Ob folyóban, és mellékfolyóiban, valamint a környező tavakban, a halak mennyisége. Az ő fennhatósága alá tartozik az összes vízi szellem.
 
Az általánosan tisztelt istenek mellett, vannak olyanok is amelyek csak bizonyos területeket védenek, és olyanok is melyek egyes emberek szempontjából fontosak, vagyis egyéni, személyes szellemek. Ezeknek a figuráit a családok a szent szánjaikon őrzik, mivel folyamatosan változtatják lakhelyeiket. Ezenkívül minden folyónak, vagy akár folyószakasznak megvannak az adott védőszellemei.
 
== Jegyzetek ==
60 ⟶ 86 sor:
* {{hiv-web |url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20070720-a-finnugorok-es-manysik-helyzete-az-orosz-foderacoban.html|cím=Ballai Vince: Vesztésre állnak finnugor kistestvéreink|elérés=20120420 |dátum=20070721|formátum=|kiadó=|nyelv=magyar}}
* {{hiv-web |url=http://finnugor.elte.hu/fgralap/nepekesnyelvekanyagok/targyineprajz/vogulneprajz.htm|cím=Kerezsi Ágnes: Manysik (vogulok)|elérés=20120420|dátum=|formátum=|kiadó=|nyelv=magyar}}
* Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza 74-83.o. (2009) Piliscsaba
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Manysik