„Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
===Aragónia a konstanzi zsinaton===
[[I. Ferdinánd aragóniai király]] [[Kasztília|Kasztíliában]] született [[I. János kasztíliai király]] és [[Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné]] másodszülött fiaként és az anyai nagybátyja, [[Márton aragóniai király|I. (Emberséges) Márton]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] halála ([[1410]]) után kétéves véres trónharcok után az öt jelölt közül Ferdinánd mint [[IV. Péter aragóniai király]] anyai unokája került ki győztesen [[1412]]-ben a caspei megegyezés értelmében.
[[I. Ferdinánd aragóniai király]] követe [[I. János híjari báró|I. János (Juan Fernández)]], Híjar (Híxar/Íxar)<ref>[[Híjar]] az [[aragónia]]i város [[Spanyol nyelv|spanyol]] és a hivatalos neve, [[Katalán nyelv|katalánul]]: ''Híxar'' és [[aragóniai nyelv]]en (nyelvjárásban) ''Íxar''.</ref> bárója volt a [[konstanzi zsinat]]on [[1414]]-ben, és ebbéli minőségében előkészítette [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1415]]-ös fogadását a [[Katalónia|Katalóniához]] tartozó [[Perpignan]]ban, amikor a [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Német királyok listája|német király]] meglátogatta az [[Aragónia uralkodóinak listája|aragóniai királyt]] [[1415]]. [[szeptember 19.|szeptember 19]]-én csütörtökön.<ref>L. Áldásy (1927: 60–61).</ref> ▼
Annak ellenére lett Ferinánd az új aragón király, hogy a nagybátyjának a házasságon kívül született, de törvényesített unokája, [[Aragóniai Frigyes lunai gróf|Frigyes]], Luna grófja, az [[1409]]-ben elhnyt [[I. Márton szicíliai király|I. (Ifjú) Márton]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|szicíliai királynak]] és aragón trónörökösnek [[Tarsia Rizzari]]tól született fia lett volna az elhunyt uralkodó választottja, és kezdetben még ebben az Aragóniában élő XIII. Benedek is támogatta, aki [[1409]]-ben, még az apja életében törvényesítette a rokon fiút, hiszen Frigyes nagyanyja, [[Luna Mária aragóniai királyné]] távoli rokonságban állt a szintén a Luna családból származó pápával.
Ferdinánd tehát annak is köszönhette, hogy Aragónia királya lett, hogy végül XIII. Benedek kihátrált Frigyes mögül, akinek nem is elsősorban a törvénytelen származása volt a fő hátránya, hanem az, hogy akkoriban még kiskorú volt. Ferdinánd kaszíliai nagyapja, [[II. Henrik kasztíliai király]] ugyanis szintén házasságon kívül született fiú volt, és törvényes öccsével és királlyal, [[I. Péter kasztíliai király|I. (Kegyetlen) Péterrel]] szemben szintén véres polgárháború után megszerezte a kasztíliai koronát [[1369]]-ben.
Ferdinánd fő előnye így amellett, hogy ő már felnőtt volt, hogy Kasztília társrégense is volt a kiskorú unokaöccse, [[II. János kasztíliai király]] nevében a sógornőjével, a kis király anyjával, [[Lancasteri Katalin kasztíliai királyné]]val együtt, és a régensi tisztét az aragón királlyá választása után is megtartotta, ezért is volt még értékesebb az ő szava Benedek támogatásában vagy letételében. Benedek viszont az aragón királlyá való választásában nyújtott segítségéért számított Ferdinánd feltétlen hűségére, bár a politikában a hála ritkán érvényesül, ahogy ez Ferdinánd és Benedek viszonyában is jól megmutatkozott.
▲[[I. Ferdinánd aragóniai király]] követe [[I. János híjari báró|I. János (Juan Fernández)]], Híjar (Híxar/Íxar)<ref>[[Híjar]] az [[aragónia]]i város [[Spanyol nyelv|spanyol]] és a hivatalos neve, [[Katalán nyelv|katalánul]]: ''Híxar'' és [[aragóniai nyelv]]en (nyelvjárásban) ''Íxar''.</ref> bárója volt a [[konstanzi zsinat]]on [[1414]]-ben, és ebbéli minőségében előkészítette [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1415]]-ös fogadását a [[Katalónia|Katalóniához]] tartozó [[Perpignan]]ban
„A tanácskozások eredménye végül az volt, hogy [[XIII. Benedek (ellenpápa)|Benedek]] és [[I. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] megállapodtak abban, hogy követeket fognak küldeni [[Zsigmond magyar király|Zsigmondhoz]] és a [[Konstanz|Konstancban]] egybegyűlt [[Konstanzi zsinat|zsinati atyákhoz]]. Követekül Don Diego (Didacus) Gomez de Fuensalida [[zamora]]i püspök,<ref>Diego Gómez de Fuensalida ([[1371]] körül–[[1436]]) [[1413]]-tól [[1424]]-ig volt [[Zamora]] püspöke.</ref> [[I. János híjari báró|Juan Fernandez de Ixar]] és Pedro de Falchs jogtudor, a [[Valencia (autonóm közösség)|valencei királyság]] ügyésze jelöltettek ki, kiknek megbízatása volt, hogy a zsinat elhalasztását kérelmezzék, ezt megelőzőleg pedig a pápa, [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] és [[I. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd]] király személyes találkozásának előkészítése. [...] A [[Konstanz|Konstancba]] küldött követség vezetőjéül [...] [[I. János híjari báró|Don Juan de Ixar]] volt kiszemelve [...]. [[I. János híjari báró|Don Juan de Ixar]] [...] egyike volt kora legkiválóbb [[lovag]]jainak, nemcsak az ország főuraihoz, a királyi házhoz való tartozása miatt, hanem személyes tulajdonságainál fogva is. Külső megjelenésre nagy, hatalmas testalkatú volt, hasonlított [[I. Jakab aragóniai király|Hódító János]] királyra, akitől fiágon származott.<ref>Valójában [[I. Jakab aragóniai király|I. (Hódító) Jakab]] ([[1207]]–[[1276]]) 6. leszármazottja volt, annak házasságon kívüli kapcsolatából született Berenguela Fernández úrnőtől. Hódító Jakab második felesége volt [[Magyarországi Jolán aragóniai királyné|Árpád-házi Jolán]], [[II. András magyar király]] lánya, akitől az [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón]] és [[Mallorca uralkodóinak listája|mallorcai királyok]] származtak. [[I. János aragóniai király|I. (Vadász) János]] ([[1350]]–[[1396]]) ugyan a [[Szicíliai Királyság]]ot hódította meg [[1392]]-ben, de ő nem volt a közvetlen felmenője az [[1384]] körül született Híjari/Híxari/Íxari Jánosnak.</ref> Valóságos királyi megjelenésével együtt jártak magas szellemi tulajdonságai is. Fontos ügyek megbeszélésében okos és tapasztalt férfiúnak mutatkozott, kiváló ékesszólással bírt, nagy jártassággal bírt a humanisztikus tudományokban, úgyhogy [...] kevés hozzáfogható férfiút lehetett Spanyolországban találni. A nehéz feladatra tehát, amely reá várt, meg volt a szükséges kvalifikációja.”<ref>Lásd Áldásy (1927: 17–18).</ref>
34 ⟶ 42 sor:
== A találkozó ==
Miután a törvényes római pápával szemben az aragón király az ellenpápát támogatta, ezért [[Zsigmond magyar király]] [[1415]]-ben személyesen látogatta meg [[Aragónia|Aragóniában]] a már nagy beteg királyt, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.<ref>L. Áldásy (1927).</ref> Zsigmondot a ma már [[Franciaország]]hoz, de akkor még [[Katalónia|Katalóniához]] tartozó [[Perpignan]]ban, és betegsége miatt ágyban fogadta az aragón király, aki mind [[Kasztília|Kasztíliára]], mind pedig [[Navarra|Navarrára]] befolyást tudott gyakorolni az egyházi irányvonal tekintetében.
[[1415]]. [[szeptember 19.|szeptember 19-én]] csütörtökön [[V. Alfonz aragóniai király|Alfonz]] mint aragón trónörökös fogadta az akkor [[Katalónia|Katalóniához]] tartozó [[Perpignan]]ban az Aragón Korona országaiba érkező [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmondot]] a betegen fekvő apja, [[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Ferdinánd]] király nevében. ''(a következő szöveg korabeli, [[20. század|XX. század]] eleji helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól):'' „[[Perpignan]]ban is nagy előkészületeket tettek Zsigmond fogadására. A város kapujában két [[Bíboros|bíbornok]] fogadta, akik között vonult be a városba. Fogadására megjelentek továbbá a [[II. János kasztíliai király|castiliai király]] követei: a [[Montesa-rend|Montesat-rend]] nagymestere a rend tagjaival együtt, azonfelül ott voltak még kíséretében Alfonso infáns az ország egyházi és világi nagyjaival, valamint a városban jelenlévő castiliai nagyok is. [...] A magyarok közül többek között [...] [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] nádor is jelen volt.”<ref>L. Áldásy (1927: 60–61).</ref>
| |||