„Francis Galton” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
Galton bevezette az [[iker]]vizsgálatot, mert felismerte, hogy a környezeti tényezők is hatnak a fejlődésre, és így az örökletes és a környezeti tényezők relatív hatását meg tudta mérni. Galton tett először kísérletet az értelmi képességek mérésére. [[Charles Darwin|Darwin]] [[evolúció]]s elmélete után kezdték érdekelni az egyéni különbségek. Szerinte az [[IQ|intelligencia]] egy kivételes [[érzékelés]]i és [[észlelés]]i képesség, ami egyik generációról a másikra öröklődik. Annál intelligensebbek vagyunk, minél érzékenyebbek az észlelési érzékszerveink, hiszen minden információ ezeken keresztül kerül hozzánk. Galton olyan következtetésre jutott, hogy az eugenika ([[faj]]egészségtan) vagy a szelektív szaporodás segítségével növelni lehetne az emberi faj értelmi képességeit.
 
[[1884|1844]]-ben, a [[london]]i Nemzetközi Egészségügyi Kiállításon felállította az első antropometrikus laboratóriumot, ahol több mint 9000 látogatóval végzett vizsgálatot [[fej]]méretre, [[látás]]élességre, [[hallás]]küszöbre, reakcióidőre és [[kép|vizuális]] formaemlékezetre. Galton eredményei nem az intelligencia mérését mutatták, de bevezette a korrelációs együtthatót. Galton sürgetésére [[Karl Pearson]]<ref>Karl Pearson (1857-19361857–1936) angol tudós, matematikai statisztikával foglalkozott, de besorolják a biostatisztikusok közé is, ő írta meg Francis Galton életrajzát, lásd enwiki.</ref> bevezette a Pearson-féle produkt-momentum korrelációs együtthatót.
 
Galton egyéb [[pszichológia]]i munkásságábamunkásságához tartozik a [[szó]]asszociációs vizsgálat, a vizuális képzeletről végzett kutatásai, és foglalkozott [[ember]]i és [[állat]]i [[hallás]] tanulmányozásával is.
 
=== Statisztika, szórás, regresszió és korreláció ===