„Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
40. sor:
Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában lehet, hogy ez a barlang szerepel ''Mátyás-hegyi 5. sz. sziklaüreg'' néven és egy térképen van a helye feltüntetve. Az 1991. évi, szakosztályi jelentésben az van írva, hogy 1991-ben a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlangban dolgoztak, de eredmény nélkül. A kőbánya legtöbb barlangjának a kutatását akkor lehet folytatni, ha azok biztonságossá vannak téve ácsolással és betonozással. A kis barlangok állapota tovább romlik, mert nem áll módjukban lezárni a barlangokat. A rongálás leginkább a képződményeken látszik. A kőbánya nagyon ígéretes terület, leginkább a [[Mátyás-hegyi-barlang]] felé található, feltáratlan területek irányába érdemes kutatni. 1992-ben a szakosztály egy kis bontómunkát végzett benne. Az 1993. évi jelentés szerint 20 méter hosszú és a jelentésbe bekerrült egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak az elhelyezkedésével, amelyen jelölve van a barlang helye.
Az 1995. évi [[Földtani Közlöny]]ben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a [[Pálvölgy]] környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a délkeleti kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Körülbelül 250 méter a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban ''Keleti-kőfejtő 4. sz. barlangja'' a neve. A barlang bejárata a kőfejtő északi oldalában, a sziklafalban van és nehéz sziklamászással érhető el. Körülbelül 10 méter hosszú, befelé emelkedő barlang. ''Kupolás-barlang''nak is nevezik a jellegzetes, gömbfülkeszerű terme miatt. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak a helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak a helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye, valamint a tanulmány végén látható a barlang bejáratának a távolról fényképezett fényképe. 1995-ben a Pagony Barlangkutató Csoport elkészítette a kőfejtő szpeleotopográfiai térképét, amelyen látható a barlang elhelyezkedése és az alaprajza. A barlang DK/3 jelzéssel van jelölve a térképen. A 2004-ben készült nyilvántartólapja szerint a részletesen felmért barlang 20 méter hosszú. Becsléssel megállapítva nyolc méter függőleges kiterjedésű, hat méter magas és két méter mély. Szabadon látogatható.
== Irodalom ==
| |||