Wikipédia

„Kongói Demokratikus Köztársaság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Turizmus: +szakasz Egészségügyi kockázatok
Nincs szerkesztési összefoglaló
54. sor:
== Történelem ==
 
[[Közép-Afrika]] északi és északnyugati területein az i. e. III-IIIII–II. évezred fordulóján benépesülés figyelhető meg. Élelmiszernövényeket termesztettek, tartottak valamennyi állatot, és olajpálma alapú kertművelést folytattak. Évszázadokkal később, i. e. 2500 körül a banánt már ismerték a mai Dél-[[Kamerun]]ban.
 
A feltehetőleg [[bantuk|bantu]] nyelvű neolitikus, falvakban lakó, vasat használó népek kiszorították a korábbi [[pigmeusok|pigmeus]] népességet (helyi nevük „bitwa” vagy „twa”) az ország legnagyobb részéről. Az északkeleten, [[Szudán]] [[Darfur]] és [[Kordofán]] tartományaiból kiinduló, kelet-afrikainak nevezett vándorlás is sodort Kongó keleti részébe különféle etnikai csoportokat.
60. sor:
A [[Kongó-medence]] területét a [[középkor]] évszázadaiban a [[Kongó Királyság]] uralta.
 
A területet az európai [[gyarmatosítás|gyarmatosítók]] megjelenésétől a [[rabszolgaság|rabszolga-kereskedelem]] sújtotta, amely óriási emberveszteségeket okozott. A [[portugálok]], [[hollandok]] és [[Anglia|angolok]] után a 19. század második felében a kelet-afrikai [[Zanzibár]] kereskedői is megjelentek a területen, akik évi 50-7050–70 ezer embert hurcoltak el [[Zanzibár]], illetve a [[Közel-Kelet]] területére.
 
[[1885]]-től kezdve [[II. Lipót belga király|II. Lipót]] [[Belgium|belga]] király kegyetlen [[imperializmus|imperialista]] [[diktatúra|diktatúrája]] uralkodott egy negyedszázadon át. A [[Kongói Szabadállam]]nak nevezett terület a király magán[[gyarmat (terület)|gyarmata]] volt, ahol milliók rabszolgamunkájával számtalan gumiültetvényt létesítettek és tartottak fenn, a [[népirtás]] módszereit alkalmazó zsoldoshadsereg közreműködésével. [[Fájl:COLLECTIE TROPENMUSEUM Een Bakuba vrouw met scarificaties op haar buik borduurt een mat Congo TMnr 60033932.jpg|thumb|left|140px|Egy kuba törzsi asszony sző az [[1930-as évek]]ben]] Az ország lakosságának létszáma ebben az időszakban 15 millióval csökkent. (Tehát évente egymillió fővel) [[1908]]-ban a nyílt terrort felszámolva [[Belgium]] átvette a hatalmat a közigazgatás fölött. Az országot ettől kezdve [[Belga Kongó]]nak nevezték, megkezdődött a bányakincsnek kiaknázása és az ültetvények megalapítása.
277. sor:
 
Az ország keleti határán, a Közép-afrikai-árokban nagy, mély vizű tavak sorakoznak.
 
Legnagyobb tavai: [[Tanganyika-tó]], [[Albert-tó]] (korábban Mobutu-tó), [[Mweru-tó]], [[Kivu-tó]], [[Edward-tó]] (korábban Rutanzige-tó), [[Mai-Ndombe-tó]].
 
292 ⟶ 293 sor:
 
=== Éghajlat ===
[[Egyenlítő]] menti helyzete miatt az ország középső és északi részén [[trópusi éghajlat|trópusi esőerdő éghajlat]] uralkodik. Az éves csapadékmennyiség sok helyen meghaladja a 2000 mm-t, eloszlása egyenletes, csúcsértéke tavasszal és ősszel van. Az [[évi középhőmérséklet]] 24-2524–25 °C, a napi és évi ingadozás csekély.
 
Az ország déli részét trópusi szavanna klíma jellemzi, a téli félévben 3-5 hónapos száraz évszakkal, {{szám|1000}}-{{szám|1400}} mm évi csapadékösszeggel. Az évi középhőmérséklet a magassággal együtt csökken, például a Katanga-fennsík 1250 m magas központi részén 19&nbsp;°C.<ref name="ReferenceA">Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007</ref>
734 ⟶ 735 sor:
=== Alkotmány, államforma ===
 
A két [[alkotmány]] közötti interregnumot követően (2003-20062003–2006) a Kongói Demokratikus Köztársaságban a Harmadik Köztársaság Alkotmánya érvényes. Az alkotmány, melyet a 2005-ben tartott névszavazás fogadott el, és melyet Joseph Kabila elnök hirdetett ki, decentralizált, fél-elnöki köztársaságot alapít meg, melyben a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltató hatalmi ágak szétválnak, a jogok megoszlanak a központi kormányzat és a tartományi kormányzatok között.
 
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
868 ⟶ 869 sor:
 
A vallásról eltérő adatú statisztikák születtek.
A lakosság kb. 80-9580–95%-a keresztény, a maradék muzulmán, törzsi vallású.<ref>http://www.pewforum.org/files/2010/04/sub-saharan-africa-chapter-1.pdf</ref><ref>http://www.pewforum.org/2012/12/18/table-religious-composition-by-country-in-percentages/</ref>
 
A római katolikusok aránya kb. 50%-os, míg a lakosság kb. 20%-a valamely protestáns keresztény felekezet híve. Egyik legelterjedtebb, több millió hívőt számon tartó népi-vallási mozgalom a Simon Kimbangu "próféta"„próféta” (1887-19511887–1951) által életre hívott [[kimbanguizmus]] {{wd|Q1549204}} (''[[Francia nyelv|francia]]:'' ''Église kimbanguiste''). Székhelye Nkamba városában van. A kereszténység alaptéziseiből indul ki. Hívei a politikától, az erőszak alkalmazásától való távolmaradást hirdetik, tartózkodnak az alkoholfogyasztástól, a dohányzástól, a tánctól.
 
A törzsi vallásokban nagy szerepe van a különféle mágikus szertartásoknak és az ősök tiszteletének.
918 ⟶ 919 sor:
=== Gazdasági ágazatok ===
==== Mezőgazdaság ====
A [[mezőgazdaság]] még mindig a lakosság 2/3-ának ad munkát.
 
Főbb termesztett növények: [[kávé (növénynemzetség)|kávé]], [[Tea (növényfaj)|tea]], [[banán]], [[cukornád]], [[olajpálma]], [[Kaucsukfa|kaucsuk]], [[gyapot]], [[Kakaófa|kakaó]], [[manióka]], földimogyoró, gumós növények, kukorica, trópusi gyümölcsök. {{refhely|https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/cg.html}}
 
Van ültetvényes gazdálkodás is, de ez főleg külföldi tulajdonban van.
 
932 ⟶ 935 sor:
A nemzetközi kereskedelembe az ország elsősorban az ásványkincseivel és kitermelt fáival kapcsolódik be.
 
* Fő exportcikkek <ref name="CIA World Factbook"/>: réz, gyémánt, arany, kobalt, fa és fából készült termékek, kőolaj, kávé.
* Fő importcikkek <ref name="CIA World Factbook"/>: élelmiszer, bányászati ​​és egyéb gépek, közlekedési eszközök, üzemanyag.
 
Legfőbb külkereskedelmi partnerei 2016-ban <ref name="CIA World Factbook"/>:
* Kivitel: {{Kína}} – 35,3%, {{Zambia}} – 15,8%, Dél-Korea – 8,7%, Szaúd-Arábia – 8%, Belgium – 5,2%
* Behozatal: {{Kína}} – 20,2%, {{Dél-Afrika}} – 15,7%, Zambia – 8,6%, Belgium – 7,6%, Tanzánia – 5,8%, Franciaország – 5,2%, India – 4,6%
 
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
993 ⟶ 996 sor:
 
A nők hagyományos szerepe az otthoni, házimunkák és háztartási teendők ellátása, a tűzifa és az ivóvíz biztosítása, a piacra járás. A földművelésből a férfiak és nők egyaránt kiveszik a részüket. A városban élők nagy része termékeit árulja az utcán. A lányok feladata egy bizonyos idő után, hogy vigyázzanak a kisebb testvérekre. Sok gyermek kényszerül dolgozni iskola után saját maga és családja fenntartásáért: eladást, cipőtisztítást stb. vállalnak.
 
Vidéken előfordulhat, hogy egy férfinak több felesége is van, ez leginkább a falufőnökökre jellemző.
 
1 020 ⟶ 1 024 sor:
=== Művészetek ===
==== Zene ====
Jellegzetes népi hangszerek a dobok különféle fajtái, a [[kordofon hangszerek]] (ilyenek pl. a [[citerák]] -– a ''mvet'', vályúcitera, hárfacitera,<ref>http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=19479&p=10</ref> továbbá a [[Líra (hangszer)|líra]]), az [[idiofon hangszerek]] (ilyenek pl. a xilofon fajtái: a [[balafon]], [[marimba]]; vagy a klávesz, a kalimba, a csörgők, a csengettyűk), az [[aerofon hangszerek]] (sípok, fúvós hangszerek).
 
Népszerű kongói tánczenei műfaj a ''[[soukous]]'' {{wd|Q1752683}} (vagy kongói rumba). A stílus az 1960-701960–70-es években nagy népszerűséget nyert Afrika más országaiban is.
 
====Képzőművészet====
'''Stílusterületek'''<ref>http://arthistoryresources.net/ARTHafrica.html</ref>:
* '''Alsó-Kongó stílusterület''': Aa plasztikákban emlékfigurák, fétisek és állatszobrok jelennek meg. Gondot fordítanak a részletekre, az arc kerek, az arc részei aránytalanul nagyok. A figurák dinamikusak, a mozgás érzékeltetésére törekednek.
* '''Nyugat-Kongó stílusterület'''<br>Stíluscsoportok: [[bateke]], [[bazaka]], [[bapende]]. A bateke fétisek álló, nem nélküli figurák, merev tartással, rövid végtagokkal, hosszúkás, oszlopszerű testtel. A bazaka csoport fétisei, emlékszobrai és maszkjai rokonságban állnak a bateke stílussal, de a figurák dinamikusabbak, kidolgozásuk durvább. A bapende művészetben a nagy maszkok mellett [[amulett]]ként használt, nyakban hordott, elefántcsontból faragott kis maszkszerű fejek a tipikusak. Az egyik sírszobornál különösen a test kerek hajlatai vannak kidolgozva. Az ülő testtartás világosan felismerhető, de a test felépítését a fatörzs szigorú formája határozza meg. A lábakhoz képest erősen felnagyított fej fokozza a kifejezés erejét, ugyanazzal a megrendítő mély fájdalommal hat ránk, mint az afrikai siratóénekek.
* '''Közép-Kongó stílusterület'''<br>Stíluscsoportok: [[busongo]] (kuba), [[bena lulua]], [[baszongo]]. A busongo szobrászat portrészerű, nehézkes, statikus királyszobrai mellett a figurális vagy geometrikus díszítésű fakupák említhetők meg. A maszkok fából vagy háncsból készültek, felületük festett, csigákkal és gyöngyökkel kirakott. A bena lulua művészetben kis álló férfi és női figurák dominálnak. Nyakuk hosszú, lábuk rövid, felületükön gondosan elhelyezett díszítéssel, néha ruházat és fegyverek feltüntetésével. A baszongo művészetre szögletes idomokból összetevődő, aránytalanul nagy fétisfigurák jellemzők.
* '''Kelet-Kongó stílusterület''': Aa [[babua]] (boa) művészetet figurális díszítésű székek, nyaktámaszok, edénytartó figurák és maszkok jellemzik. A székeknél és nyaktámaszoknál zömök női és férfialakok az ülő és támaszfelületet, az edénytartó figurák a sarkukon ülve fogják kezükben a faragott edényt. E naturalista kidolgozások mellett téglalap alakú, néha kerek, stilizált emberarcú maszkok tűnnek fel, ezek felületi díszítése harmonikusan változó fehér és fekete sávokból áll.
* '''Dél-Kongó stílusterület''': Aa [[badzsokve]] törzs művészete a legkiemelkedőbb. Az alkotások között szobrok, maszkok, szertartási és főnöki jelvények, faragott székek szerepelnek. A szobrok mozgást fejeznek ki, a fej hosszúkás és ovális arcú, az arcvonások agresszívek. A faragványok csiszoltak és fényezettek.
* '''Észak-Kongó stílusterület''': Aa [[mangbetu]] művészet legfontosabb műfaja a szobrászat és a figurális kerámia. Az álló nőket ábrázoló szobrok naturalisztikusak, arányosak, statikusak. Tipikusak a hengeres fatartók, emberfejeket formázó fedőikkel. A felül emberfejet mutató víztároló edények az afrikai kerámiaművészet legszebb alkotásai közé tartoznak. A [[Mangbetu Királyság]]ban a [[19. század]]ban [[agyag]]ból épült [[dongaboltozat]]ú csarnokok hosszúsága a 30 métert is eléri.
 
=== Hagyományok, néprajz ===
1 039 ⟶ 1 043 sor:
 
A helyiek mindennapi kenyere a ''fufu'', egy kukoricalisztből és vízből készített, [[puliszka|puliszkához]] hasonló köret, melyet különböző szószokkal fogyasztanak. Ilyen szósz például a padlizsános lecsó vagy a ''pondu'' (sóskához hasonló levélből készült pép).
 
Kedvelt, szinte mindennapi eledel a [[manióka]]gyökér, főzve, sütve, rántva és a főzőbanán kis karikákra vágva és megsütve. Sok halat, továbbá teknősbékát is fogyasztanak. Az egyetlen igazán elterjedt édesség a ''mikate-fánk''.<ref>Világjáró magazin, 2006.12-2007.01</ref>
 
1 049 ⟶ 1 054 sor:
 
== Egészségügyi kockázatok ==
Nagy az [[Ebola (betegség) |ebola]] veszély.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20180518-nagyon-magasra-emeltek-az-ebola-miatt-az-egeszsegugyi-kockazat-szintjet.html ]</ref>
 
== Sport ==
[[Fájl:2007-08-11-Nouveau stade de Kinshasa.jpg|thumb|right|200px|A Mártírok Stadionja a fővárosban]]
===Labdarúgás===
A Kongói Demokratikus Köztársaság labdarúgó válogatottja két alkalommal nyerte meg az [[Afrikai nemzetek kupája|Afrikai Nemzetek Kupáját]]. 1968-ban Ghána felett diadalmaskodott a nemzeti tizenegy 1-0 arányban, míg 1974-ben -– Zaire néven -– Zambia válogatottját múlták felül.
{{lásd|:Kategória:A Kongói Demokratikus Köztársaság labdarúgása}}
{{lásd|:Kategória:Kongói labdarúgók}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kongói_Demokratikus_Köztársaság”