„Rabszolgaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
struktúra
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Piraeus (vita) szerkesztéséről Alensha szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
[[Fájl:Slavery in Brazil, by Jean-Baptiste Debret (1768-1848).jpg|bélyegkép|300px|Rabszolgaság Brazíliában, [[Jean-Baptiste Debret]] festménye]]
A '''rabszolga''' olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. A rabszolgák adásvételének a neve ''rabszolga-kereskedelem''. Fontos jellemző, hogy a szabadságtól való megfosztás fizikai vagy intézményesített erőszakkal történik, célja a gazdasági kizsákmányolás. Hivatalosan ma a '''rabszolgaság''' a világ minden országában megszűnt. Ennek ellenére sok ember él ilyen típusú függőségben, sőt számos háborús övezetben, illetve központi kormányzattal nem rendelkező területen a klasszikus rabszolgatartás a 2010-es években újra megjelent.
 
== A rabszolgaság története ==
78. sor:
A rabszolgaság intézménye Ázsiában is létezett több országban, például [[Korea (történelmi)|Koreában]], már a [[koreai három királyság|három királyság]] korában is.<ref>{{cite book|url=https://www.scribd.com/read/257553463/Korea-A-History|title=Korea: A History|author= Bong-Youn Choy|publisher=Tuttle Publishing|year=1971|isbn=9781462912483|format=ebook|pages=39-42}} via [[Scribd]] (regisztráció szükséges)</ref> A [[Csoszon társadalma|Csoszon-korban]] (1392–1897) is általános volt a rabszolgaság, melyet csak 1894-ben szüntettek meg.<ref>{{Seth-Korea}}, 167-171. o.</ref><ref>{{Nahm-Korea}}, 100-102. o.</ref>
 
=== NapjainkbanModern rabszolgaság ===
==== A klasszikus rabszolgaság újbóli kialakulása ====
Az [[arab tavasz]]t követő háborúk (pl. a [[szíriai polgárháború]]) és a [[globális felmelegedés]] miatt kialakult gazdasági válság hatására a [[Menekültválság|2010-es évek közepétől népvándorlás indult]], aminek során tömegek igyekeztek eljutni [[Afrika]] és [[Ázsia]] nyomar vagy háború sújtotta övezeteiből Európába. A menekülő emberek számos olyan országon keltek át, ahol a központi hatalom meggyengült vagy megszünt. Ebben a közegben ismét kialakult a klasszikus rabszolgatartás: szervezett bűnözői csoportok rabszolgapiacokat, fogolytáborokat hoztak létre, és a kiszolgáltatott emberek tömegeit vetették rabszolgaságba.{{refhely|Index, 2018.05.26.}}
 
==== Modern rabszolgaság ====
{{csonk-szakasz}}
 
115 ⟶ 111 sor:
*{{hely|Crowley, 2014.}}{{cite book |last=Crowley |first=Roger |title=Tengeri birodalmak | origdate =2008 |year=2014 |publisher=Park Könyvkiadó |location=Budapest |accessdate=2017-02-15 |isbn=9789633550441 |pages = 97–113}}
*{{hely|Index, 2017.02.24.}}{{cite web |url=https://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/02/24/egymillio_rabszolgat_ejtettek_a_berber_kalozok/ |title=Egymillió rabszolgát ejtettek a berber kalózok |date=2017-02-24 |accessdate=2017-03-01 |publisher=[[Index.hu]] }}
*{{hely|Index, 2018.05.26.}}{{cite web |url=https://index.hu/kulfold/2018/05/26/libia_emberkereskedelem_menekultek/ |title=Emberkereskedők végeztek menekülő migránsokkal Líbiában |date=2018-05-26 |accessdate=2018-05-28 |author= |publisher=Index.hu }}
 
== További információk ==