„Svartisen hadművelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A második világháborúban szembenálló feleknek létfontosságú volt, hogy pontos időjárási előrejelzésekhez jussanak. Az Északnyugat-Európa és [[Skandinávia]] időjárását meghatározó meteorológiai rendszerek általában nyugatról, észak-nyugatról érkeznek, ezért a legjobban a sarki területeken – [[Grönland]], [[Jan Mayen-sziget]], [[Izland]], [[Spitzbergák]] – működő állomások tudják előrejelezni a változásokat. A németek számára elengedhetetlen volt, hogy megbízható meteorológiai jelentésekhez jussanak a térségből. Különös értéke lett ebből a szempontból a Spitzbergáknak.{{refhely|Dege}}
A Svartisen hadművelet keretében a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] egy állomást állított fel a [[Barents-tenger]]en Hopennél 1943-44 telén. A katonai vezető egy egészségügyi tiszt, Dr. Franz Ertl, a tudományos irányító Dr. Albert Schwarz volt. A legénységet búvárhajóval vitték a helyszínre, de a felszerelés sok darabja megsérült, mert bedobozolva nem fért át a tengeralattjáró folyosóján. Az U-354-es 1943. október 25-én futott ki [[Tromsø]]-ből, és két nap múlva érkezett meg Hopenhez. A partra szállítást két gumicsónakkal és a közelben talált mentőcsónakkal oldották meg, de közben a felszerelés egy részét megrongálta a tengervíz. A parton egy elhagyatott kunyhó állt, abba költözött be az állomás legénysége. A megfigyelések november 19-én kezdődtek meg.{{refhely|Dege}}
Tavasszal, amikor a tenger jege töredezni kezdett, felépítettek egy tábort az állomástól hat kilométerre, a Kollerfjellet északi lejtőjén, ahova egy esetleges ellentámadás esetén visszahúzódhattak volna. Július 22-én az U-354-es tengeralattjáró evakuálta a legénységet.{{refhely|Dege}}
== Jegyzetek ==
| |||