„Izlandi nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
== Eredete ==
[[Fájl:LandnamabokManuscriptPage.jpg|thumb|left|200px|Egy lap a [[Landnámabók]]ból]]
[[Izland]] első [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] lakosai a 8-98–9. században a mai [[Norvégia]] területéről útnak indult kalandozó [[vikingek]] voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az [[óészaki nyelv]] egykori állapotát.
 
Rokonai a [[feröeri nyelv]] és a kihalt [[grönlandi norvég nyelv]], valamint a [[Shetland]]on és [[Orkney]]en beszélt [[norn nyelv]].
37. sor:
 
Legközelebbi rokonságban a [[feröeri nyelv]]vel áll, azonban közel áll a [[Norvég nyelv|norvéghoz]] is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az [[Óészaki nyelv|ónorvégból]], melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához.
 
Az izlandi nyelv írásmódja [[latin ábécé|latinbetűs]] írás, azonban az angol írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:
 
46 ⟶ 47 sor:
 
=== Nyelvi purizmus ===
A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az [[Óészaki nyelv|óészaki]] gyökerekből alkottak új szavakat.<ref>{{cite web|url=http://www.zuckermann.org/pdf/icelandicPSM.pdf|title=Icelandic: Phonosemantic Matching|publisher=zuckermann.org|accessdate=2012-06-08}}</ref> Például a '''rafmagn''' szó ''(elektromosság„elektromosság”)'' szó szerint azt jelenti, hogy ''borostyánkő erő'' (a [[Görög nyelv|görög]] '''elektron''' ''borostyánkő''„borostyánkő” mintájára). Hasonlóan a '''sími''' ''(telefon„telefon”)'' szó is azt jelentette eredetileg, hogy ''kötél''„kötél”, és a '''tölva''' ''(számítógép„számítógép”)'' is eredetileg a '''tala''' ''(adat„adat, számszám”)'' és a '''völva''' ''(látás„látás”)'' kombinációjából származik.
 
A hagyományőrzés jegyében az [[izlandi nevek]] keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.
 
== Névszóragozás ==
A névszók élő ('''hestur''' ''ló''„ló”), élettelen ('''hús''' ''ház''„ház”) és elvont ('''synd''' ''bűn''„bűn”) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése ('''-inn''', '''-in''', vagy '''-ið''') szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: [[alanyeset]] (Nom.), [[tárgyeset]] (Akk.), [[részes eset]] (Dat.) és [[birtokos eset]] (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.
 
Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:
* az összes hímnemű ('''hesturinn''', '''síminn''')
* erős ragozású nőnemű ('''(syndin)''')
 
<center>