„Vandálok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Történetük: linkjav. |
||
22. sor:
[[Jordanes]] ''A gótok története'' című műve szerint a hasdingi vandálok [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] uralkodása idején kerültek konfliktusba a [[gótok]]kal. Akkoriban a vandálok azon a területen éltek, amit később a [[gepidák]] vettek birtokba; itt „keletről a gótok, nyugatról a [[markomannok]], északról a hermanariak, délről pedig a Hister ([[Duna]]) vette körül őket.” A vandálokat [[Geberik]] gót király támadta meg, és a csatában a vandál király, [[Visimar]] is elesett. A vandálok ezután [[Pannonia (provincia)|Pannoniába]] vándoroltak, ahol I. Constantinus ([[330]] körül) a Duna jobb partján földet adott nekik; itt körülbelül hatvan évig éltek.
Innen [[400]]-ban vagy [[401]]-ben – valószínűleg a [[hunok]] elől menekülve – [[Godigisel vandál király|Godigisel]] király vezetésével és szövetségeseikkel (az [[alánok]]kal és a [[szvébek|svévekkel]]) nyugat felé vándoroltak. Később a silingi vandálok egy része is csatlakozott hozzájuk. Ebben az időben a hasdingi vandálok már felvették a [[kereszténység|keresztény]] hitet. [[Flavius Valens római császár|Valens]] császár uralkodása idején ([[364]]-[[378]]) tértek át az [[arianizmus]]ra, mely ellentétben állt a keresztény vallás hivatalos Szentháromság-felfogásával. Az ariánus hit követői között volt [[Stilicho]], [[Flavius Honorius római császár|Honorius]] császár egyik befolyásos embere is.
=== Gallia ===
| |||