„Ómagyar Mária-siralom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (R4b6it), visszaállítva Laszlovszky András szerkesztésére |
Sokadszorra visszajavítva, l. a kódex szócikkét. |
||
1. sor:
[[Kép:Ómagyar Mária-siralom nyelvemlék.jpg|bélyegkép|A nyelvemlék lapja a
[[Kép:Omagyar Maria-siralom.gif|bélyegkép|A
Az '''Ómagyar Mária-siralom''' egyike legkorábbi [[nyelvemlék]]einknek, az első fennmaradt [[magyar nyelv]]ű vers. A [[13. század]]ban íródott egy latin vers átköltéseként, a [[latin nyelv]]ű [[
Szövegemlékről van szó, amely [[régi magyar írás]]sal készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a [[12. század]]ban élt.
12. sor:
A költeményben [[Szűz Mária|Mária]], a keresztre feszített [[Jézus]] anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig – váltakozva a keserű jajongással – fiát szólítja meg anyai becézéssel, illetve a halált kérleli – önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett –, majd pedig [[Jézus]] kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg egyetlen fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.
Az Ómagyar Mária-siralom a
Műfaja: [[siralom]] (planctus).
|