„Joe Dallesandro” változatai közötti eltérés

 

=== Európai filmek ===

 

Joe első európai filmjeit szintén Morrissey rendezte, olasz–francia koprodukcióban. Az ''[[Andy Warhol – Frankenstein]]'' ([[1973]]) és az ''[[Andy Warhol – Drakula]]'' ([[1974]]) című filmek csupán reklámcéllal használták Warhol nevét, maga Warhol a filmek készítésében már nem vett részt. Eredetileg mindkettőt térhatásban akarták leforgatni, de végül csak az ''Andy Warhol – Frankenstein'' készült el három dimenzióban. Sok kritikus a szex és erőszak kombinációjára épülő olcsó olasz horrorfilmek előfutáraként értékeli Morrissey szóban forgó két filmjét, noha az [[irónia|ironikus]] előadásmód, a kitűnő operatőri munka, a szuggesztív színészi játék (mindkét mű címszereplője a [[Rainer Werner Fassbinder|Fassbinder]]-filmekből ismert [[Udo Kier]]) kiemeli őket az igénytelen kommerszek mezőnyéből. Ráadásul a ''Frankenstein''-film forgatókönyvének megírásában [[Michelangelo Antonioni]] munkatársa, [[Tonino Guerra]] is részt vett, a ''Drakula''-film kisebb szerepeire pedig olyan jeles kollégákat sikerült megnyerni, mint [[Vittorio De Sica]] és [[Roman Polański]]!

 

 

A horrorfilmek forgatása után Joe úgy döntött, Európában marad. Ki szeretett volna kerülni ugyanis Warhol árnyékából, és saját tehetsége révén érvényesülni a továbbiakban. E törekvésének eredményeként kétes értékű kommersz produkciókkal és világszerte elismert rendezők művészfilmjeivel egyaránt gyarapodott a filmográfiája. [[Pasquale Squitieri]] ''L’Ambizioso'' ([[1975]]) című drámájában régi szerepkörében, utcai prostituáltként látható, aki egyre magasabbra emelkedik a bűnözés világában. A [[új hullám (film)|francia új hullám]] egykori kiválósága, [[Louis Malle]] ''[[Fekete Hold]]'' című különös alkotásában egy némát játszott, aki pótapja lesz néhány gyereknek. Egy titokzatos kertészt formált meg a ''Seeds of Evil'' című horrorban. [[1976]]-ban forgatta európai korszaka két legjelentősebb filmjét. A francia szórakoztatóipar fenegyereke, [[Serge Gainsbourg]] első játékfilmje, a ''[[Szeretlek, én se téged]]'' ráadásul Dallesandro személyes kedvence is. Egy szerelmi háromszög csúcsát játssza, a homoszexuális teherautósofőrt, aki beleszeret egy fiús külsejű felszolgálólányba ([[Jane Birkin]]), akivel azonban csak análisan képes közösülni. A férfi féltékeny kollégája ([[Hugues Quester]]) miatt a románc kis híján tragédiába fordul. A másik mű a lengyel [[Walerian Borowczyk]] ''[[Periféria (film)|Periféria]]'' című drámája. Ebben Joe egy olyan férfit játszik, aki egy szomorú tragédiában elveszíti a családját, ám alkalmi partnere, az arisztokratikus viselkedésű utcalány ([[Sylvia Kristel]]) is csupán a pénzért vásárolt gyönyört nyújtja számára, az őszinte érzelmeket nem. Megtörtént bűnügy alapján készült a ''Gyilkos apáca'' ([[1978]]) című, ma már kultikusnak számító horror a legendás (és igencsak elhízott) [[Anita Ekberg]] főszereplésével: Joe Dr. Patrick Roland szerepét alakította. Az utóbbi években lett igazán ismert rendezőnő a francia [[Catherine Breillat]], olyan filmeknek köszönhetően, mint a ''Románc'' vagy ''A pokol anatómiája''. Pedig egy kis polgárpukkasztásért már évtizedekkel korábban sem ment a szomszédba: erre jó példa a Joe közreműködésével készült ''Ágyról ágyra'' ([[1979]]). Az ''[[Utolsó tangó Párizsban]]'' (1972) című filmből ismert [[Maria Schneider]] volt Dallesandro partnere a jeles francia rendező, [[Jacques Rivette]] ''Merry-Go-Round'' ([[1981]]) című alkotásában.