„Porlasztó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A karburátorok az utóbbi évtizedekben tejesen kiszorultak a főbb gépjármű piacokról....legtovább a kétütemű motorok keverékképző rendszereként. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[
A '''karburátor''', más néven gázosító – a köznyelvben általában '''porlasztónak''' nevezik – az [[Otto-motor]]ok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. A karburátort 1893-ban [[Bánki Donát]] és [[Csonka János]] találta föl, majd ugyanabban az évben, de a magyar feltalálópárosnál hónapokkal később [[:en:Wilhelm_Maybach|Wilhelm Maybach]] is szabadalmaztatta. [[1884]]-ben [[Edward Butler]] szabadalmaztatott ugyan egy, általa inspiratornak nevezett gázosítót, de az a Bánki–Csonka-féle karburátortól eltérő elven működött, és bonyolultsága miatt a gyakorlatban nem lehetett jól hasznosítani.<ref>A Bánki–Csonka-féle porlasztó jelentősége
{{Citation|page=335|accessdate=2018. máricus 31.|title=Scientific American Inventions and Discoveries: All the Milestones in Ingenuity--From the Discovery of Fire to the Invention of the Microwave Oven|first=Rodney|last=Carlisle|publisher=[[John Wiley & Sons]]|year=2005|ISBN=9780471660248}}https://bioloskiblog.files.wordpress.com/2012/03/izumi-i-otkrica.pdf Hozzáférés ideje: 2018. április 4. Ez az amerikai enciklopédia Bánkiról és Csonkáról
Kisebb, egyszerűbb [[motor]]okon és [[motorkerékpár]]okon még ma is meg lehet találni a porlasztót, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az üzemanyagbefecskendezés – amit az [[1950-es évek]] óta sikerült kereskedelmileg elfogadtatni és folyamatosan teret nyert – teljesen kiszorította, az [[1990-es évek]] elejétől kezdve már általánosan elterjedtek az elektromos
A karburátorokat napjainkban főleg kerti kisgépek, láncfűrészek, fűnyírók, modellmotorok és kétütemű krosszmotorok esetében alkalmazzák, bár utóbbiak esetében már injektorral ellátott sorozatgyártású) modellek is megjelentek a piacon.
A többhengeres motorok is rendelkezhetnek
== Működési elve ==
Az ábrán látható egyszerű változatnál a levegő, melyet a szívóütemben a motor dugattyúja szív be, alulról áramlik az (1) [[Venturi-cső]]be
Az üzemanyag mennyiségét az úszóházban helyet foglaló (4) úszóval (üres lemezhenger,
== Gyakorlati kivitel ==
Az első porlasztó valóban a fenti elvek szerint működött, de hiányosságai miatt később sok javítást és újítást alkalmaztak, hogy az eltérő üzemviszonyoknak mindenben megfeleljen. Az ideális levegő-üzemanyag arányt a gazdaságos működés végett fent kell tartani különböző teljesítmények mellett, de szigorúan véve az egyszerű porlasztónál ezt mindössze egyetlen teljesítménynél lehet pontosan tartani. Hogy a porlasztó üzemét részteljesítménynél is javítsák, különböző megoldásokat, például kiegyenlítő fúvókás (Zenith) vagy féklevegő-fúvókás (Solex) porlasztókat használtak.
További problémát jelentett, hogy alapjárati fordulatszámon is biztosítani kell a megbízható üzemet, amikor az üzemi fúvókákon a kis áramlási sebesség miatt még nem áramlik hajtóanyag. Ilyenkor a fojtószelep zárva van, a levegő beáramlását egy másik nyíláson, vagy a fojtószelep résén keresztül biztosítják, és egy finoman beállítható üresjárati fúvóka szolgáltatja a megfelelő, 16:1 levegő-benzin keverékarányt.
A hideg motor indításakor gazdagabb keverékre van szükség, mert a hideg csőfalra a beporlasztott üzemanyag egy része lecsapódik. A kb. 3:1 keverékarányt a dúsítóval, köznapi néven szívatóval lehet elérni. Ezt korábban
Gépkocsiknál fontos, hogy a motor jól gyorsuljon. Ehhez átmenetileg szintén gazdagabb keverék (kb. 8:1) szükséges. Ehhez gyorsítófúvókát használnak, ezen keresztül csak a gázpedál hirtelen benyomásakor áramlik üzemanyag.
Alapjáraton, amikor motorféket használunk, – tehát a fordulatszám nagy, a fojtószelep pedig zárva van – az alapjárati rendszer működése felesleges, egy membránnal vezérelt tűszelep az üzemanyagot elzárja innen, a fogyasztás csökkentése végett.
Repülőgépmotoroknál és nagy tengerszint feletti magasságon üzemelő Otto-motoroknál további probléma, hogy a levegő sűrűsége kisebb, tehát egy magassági korrektorral az üzemanyag mennyiségét – aminek a sűrűsége nem csökken a magassággal – a
A karburátor érzékeny a helyzetváltozásokra is, az úszóházból az üzemanyag csak egy bizonyos helyzetben áramlik pontos mennyiségben. Amikor a járművel együtt megbillen, akkor olyan helyzet áll elő, mintha az úszó által beállított szint megváltozott volna. Ezért az úszóházat a járművön a szívócső vonalában jobbra, vagy balra tervezik, mert az oldaldőlés általában csekély és az emelkedőn vagy lejtőn haladáskor a relatív szint nem változik.
Repülőgépeknél a nagy szögelfordulással járó manővereket (orsó, bukórepülés, és meredek emelkedés) nem is teszi lehetővé, a motor leáll. A jelentős függőleges gyorsulások is lehetetlenné teszik a megfelelő szint
A motorok fogyasztásának csökkentése és a környezetvédelmi előírások szigorítása szükségessé tette a porlasztók kiváltását pontosabb eszközökkel. Ezért ma gyakorlatilag kiszorítják a befecskendezéses rendszerek a hagyományos porlasztókat.
| |||