„Ateizmus” változatai közötti eltérés

A korai [[ógörög]] nyelvben az ''atheos'' (άθεος) melléknév (ami a ''theos,'' isten szóból jött létre az [[a (fosztóképző)|''a-'']] [[fosztóképző]]vel) istennélküliségeketistennélküliséget vagy istenekben való hit nélküliséget jelentett. A [[latin nyelv]]be a szót [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] római államférfi, szónok és filozófus (i. e. 106-43) vitte át. A kifejezés az i. e. 5. század körül újabb jelentést kapott: istentagadó, istentelen. Ez a változat a korai [[kereszténység|keresztények]] és [[pogányok]] vitái során terjedt el, akik egymást kölcsönösen ateizmussal vádolták. Az ateizmus fogalma az idők során változott, és egészen mostanáig nem vált teljesen egyértelművé. A jelenleg is forgalomban lévő lexikonok egy része az ateizmust az istentagadással azonosítja, míg más lexikonokban megjelenik az a nézet, {{forr2|amely mára uralkodóvá vált}}, és amely az istenhit hiányát explicit tagadás nélkül is ateizmusként értelmezi.