„Ránkfüred” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{jegyzetek |
Fekvése & Népessége címsorok, alcímesítés & Zsir + Borovszky |
||
28. sor:
|weboldal =
}}
'''Ránkfüred''' ([[1899]]-ig ''Herlein,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Herľany'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Kassa-vidéki járás]]ában
== Fekvése ==
[[Kassa|Kassától]] 25 km-re, északkeletre található. Üdülőhely a [[Sóvári-hegység]]ben.
== Nevének eredete ==
== Története ==
A település az [[1431]] és 1487 közötti időszakban keletkezett. [[1487]]-ben ''"poss. Haryan"'' néven említik először a szinyei uradalom részeként. [[1601]]-ben a terebesi uradalomhoz tartozott. A [[17. század]]tól ismert fürdője, [[jód]]os, [[vas]]as, [[szénsav]]as vizét évszázadok óta használják gyógykezelésre. Benépesülése azonban csak a [[18. század]] elején kezdődött. Az [[1715]]-ös és [[1720]]-as adóösszeírásokban még nem is említik. [[1808]]-ban említik először fürdőjét.▼
=== Ránkfüred ===
[[Fényes Elek]] szerint ''"Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa.▼
▲A település az [[1431]] és 1487 közötti időszakban keletkezett. [[1487]]-ben „''
▲[[Fényes Elek]]
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal.''”<ref name=":1">{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-06-07|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott.
1964-ben csatolták hozzá Zsir községet.
=== Zsir ===
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''ZSÍR. Zsirovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kácsándi Uraság, lakosai több félék, fekszik Ketzer Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, tűzi fája sints elég.''”<ref>{{Cite web|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ|title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár|accessdate=2018-06-07|work=www.arcanum.hu|language=hu}}</ref>
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Zsir, (Zirowcze), Abauj vm. tót falu, Ránkhoz 1 fertálynyira: 54 romai, 41 g. kath., 107 evang., 9 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.''”<ref name=":0" />
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük.''”<ref name=":1" />
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott.
1964-ben csatolták Ránkfüredhez. A település központjától délnyugatra található.
== Népessége ==
[[1910]]-ben Ránkfüredet 160-an, többségében [[szlovákok|szlovák]]<nowiki/>ok lakták, jelentős [[magyarok|magyar]] kisebbséggel.
[[2011]]-ben 287 lakosából 270 szlovák.
== Nevezetességei ==
49 ⟶ 73 sor:
== További információk ==
{{commonskat|Herľany}}
* [
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-245746&pos_y=-1232570&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Her%BEany%2C%20Ko%9Aice Ránkfüred Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/herlany/herlany.html E-obce.sk]
| |||