„Oszloprend” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 78.131.2.97 (vita) szerkesztéséről Pkunk szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
17. sor:
A '''dór oszloprend''' egyszerű, kissé nehézkes (ld. az illusztráció jobb felső ábráját). Oszlopainak lába nincs, azoknak állóságot a lefelé erősen szélesedő törzs ad. A törzs magassága kezdetben 8, a stílus fénykorában mintegy 11 [[modulus]] (például a [[Parthenón]] [[Athén]]ben); előbb nyomottabb volt (a ''paestumi templomé'' 8<sup>1</sup>/<sub>3</sub> modulus) később nyúlánkabb lett (a ''nemaei Zeus templomáé'' 13 modulus). Az oszloptávolság 2<sup>1</sup>/<sub>3</sub> – 2<sup>3</sup>/<sub>4</sub> modulus. A törzsön húsz, élben illeszkedő íves vájat, [[kannelúra]] fut végig. Az oszlopfő a terhet fölvevő négyszögletes fejlemezből vagy [[abakusz]]ból, ezalatt a puhább (késő kor) vagy merevebb (fénykor) vonalú elliptikus [[echinusz]]ból áll, amelyet alul finom bemetszések, mint rácsavart kötelek fűznek az oszloptörzshöz. Az egész párkányzat magassága az oszlopmagasságnak mintegy <sup>1</sup>/<sub>3</sub>-a – <sup>1</sup>/<sub>4</sub>-e. A gerendapárkány egyszerű, sima, meglehetősen magas, fölül egy vékony lemezalakú kiugró taggal. A képpárkányt a háromosztású [[triglif]]ek (melyek a faszerkezet gerendafőinek felelnek meg) négyzet alakú vagy hosszúkás négyszögű mezőkre, a [[metopák]]ra osztják, melyek vagy simán maradtak, vagy domborművekkel lettek ékesítve. Minden oszloptengelyben van egy triglif, az oszlopok között pedig egy ''(monotriglifes szerkezet)'' vagy kettő ''(ditriglifes szerkezet)''- alattuk [[cseppdísz|csöppek]] ''(guttae)''. A koronázó párkány fő alkatrésze egy erősen kiugró [[függőlemez]], a ''geiszón'', melyet alul a [[szarufő]]k ''(mutuli)'' ékesítenek. A templom hosszú oldalain a geiszón fölött végigfutó [[szima]] már a tetőzethez, illetőleg az oromzathoz tartozik.
===
A karcsúbb, finomabb részletekkel bíró '''ión oszloprend''' (ld. az illusztráció második sorának első ábráját) oszlopai 16 – 18<sup>1</sup>/<sub>3</sub> modulus magasak, az oszlopközök pedig 4<sup>1</sup>/<sub>3</sub> – 7<sup>1</sup>/<sub>2</sub> modulus szélesek; a párkányzat az oszlopmagasságnak mintegy <sup>1</sup>/<sub>4</sub> – <sup>1</sup>/<sub>5</sub>-e. Az oszloptörzs egymástól pálcikákkal elválasztott 24 barázdával van tagolva. Az 1 modulus magasságú ión oszlopláb (legszebb e nemben) lényegében egy felső kisebb és egy alsó nagyobb [[tórusz]]ból (félköríves duzzadék) áll, melyeket a fölül behúzott homorú [[scotia]] választ el egymástól. Két változata alakult ki, az attikai és a kisázsiai jón. Az '''attikai oszloplábnál''' ehhez még egy négyszögletes [[plintusz]] is jön alul. Az oszlopfő vagy nyak nélkül vagy nyakkal simul a törzshöz és lényegében a ruganyos csivagonalú [[voluta|volutából]] áll, mely különösen jellemzi a párkányzat terhét és az oszlop ellenállását. A nyakat az oszloptörzsnek a törzs többi részétől egy kis [[asztragal]]lal elválasztott, pálmákkal díszített felülete alkotja. A gerendapárkány sima vagy 3 osztású (mely azt könnyebbé teszi), fölül néha a [[kimation]]nal (levél- vagy tojássor) díszített. A magas képpárkány vagy sima, vagy növényi vagy figurális ornamentekkel díszített. A koszorúpárkány 3 tagozatból áll: az erősen kiugró ''függőlemezből'' és az ezt koronázó ''[[szima|szimából]]'', az ez alatt levő ''fogsorból'' és végre az egészet alátámasztó tagozatokból (legtöbbnyire egy [[kimmation]]). Az egyes tagozatok sokszor levél- vagy gyöngysorokkal stb. gazdagon díszítettek.
| |||