„Csorbató” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
== Története ==
A Csorba-tó és környéke 1947-ig Csorba határához tartozott, innen kapta nevét is, a tó és környékének korai története az anyaközségével fonódott össze. A tó melletti telepet először [[1644]]-ben említi Frölich Dávid ''Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium'' című művében. [[1719]]-ben [[Buchholtz György (evangélikus lelkész)|idősebb Buchholtz György]] az itteni fenyőolajkészítést említi meg. [[1848]]-ig a Szent-Iványi család birtoka volt. [[1860]]-ban még lakói megkísérelték a Csorba-tó leeresztését is.
[[Fájl:József-menedékház.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Magyarországi Kárpát Egyesület]] építette József-menedékház 1877-ben Thirring Gábor vázlatán]]
Az addig értéktelennek hitt terület a [[19. század]] végére vált egyre inkább turisztikai központtá. Első épülete a Szent-Iványi József által [[1872]]-ben felépíttetett vadászlak volt. A következő évben a turisták számára is megnyitották. A birtokos hamarosan a [[Magyarországi Kárpát Egyesület|MKE-nek]] engedélyezte egy újabb ház építését, melyet 1875. augusztus 2-án, az ünnepélyes felavatáskor tiszteletére József-laknak kereszteltek. [[1896]]-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült területén. A [[19. század]]végén a tóba halakat telepítettek, télen különösen tiszta jegét termelték ki. A telepet [[1895]]-ben hivatalosan is fürdőtelepüléssé nyilvánították, a területet [[1901]]-ben a magyar államkincstár vásárolta meg.
| |||