„Közönséges csészecsiga” változatai közötti eltérés

A közönséges csészecsiga héjátmérője 5  centiméter is lehet. A héj szürke, kúpos, bordázott, gyakran [[tengeri makkoktengerimakkok]] települnek rá. A csiga savat választ ki, így héjának széle olyan szorosan illeszkedik az aljzathoz, hogy a [[víz]] nem tud behatolni alá. Az [[árapály]]-övezet felső szélén élő csészecsigák háza általában kifejezetten tornyos, míg azoknak a csigáknak, amelyeket hosszabb időre önt el a tenger, többnyire jóval laposabb a héjuk. A közönséges csészecsiga héjának belseje okkersárga, a közepe barna. Feje csúcsán két tapogatószerű érzékszerv ül. Szájában több száz sorban helyezkedik el a radulának nevezett nyelv, melyet kis horgas fogacskák borítanak; ezekkel legeli le az állat az [[alga]]mezőt. A Portsmouth-i Egyetem kutatásai szerint ezek a fogak lehetnek a legerősebb biológiai anyag a Földön. Táplálkozás során kinyújtják radulájukat, majd az egy milliméternél rövidebb, görbe fogaikkal szájukba kaparják a kövek felszínén élő algákat. A masszív és ellenálló fogazat vizsgálata során a fogakból mintákat vettek, ami komoly nehézségekbe ütközött: először gyémántvágót használtak, majd a darabkákat atomokkal bombázva redukálták még kisebb méretűre, végül a mintákat speciális terhelésnek tették ki. Kiderült, hogy a fogak kompozit anyagok, melyek [[goethit]] és [[kitin]] szálakból állnak, és ezek a szálak körülbelül százszor vékonyabbak voltak az emberi [[haj]]szálnál. A rendkívüli kemény, de nem elég szívós goethit-szálakat a kitin ragasztóként tartja össze.