„Oromzat” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető | csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata.
 
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben ''bütü''nek, a Dunántúlon ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén ''humlok''nak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a Dél-Alföldön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon ''vértelek''nek, a Felvidéken ''vért''nek, illetve ''front''nak, a Dél-Dunántúlon ''üstök''nek, Bácskában ''kibli''nek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult ''''tűzfal'''' elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
 
== Forrás ==