„Vuk Stefanović Karadžić” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
82. sor:
Vuk Karadžićig a szerb [[irodalmi nyelv]]et erősen befolyásolta az [[orosz nyelv]], ezért nagyon különbözött a beszélt nyelvtől. Karadžić meggyőzte kortársait, hogy az irodalmi nyelvnek közel kell állnia a nép nyelvéhez, hogy azt mindenki megérthesse. Azért, hogy az írók elé nyelvi modelleket tehessen, sok népi irodalmi művet gyűjtött, nemcsak szerb, hanem [[horvát nyelv|horvát]] és [[bosnyák nyelv|bosnyák]] nyelvterületről is. A nyelvi sztenderd megalkotásához a már megjelent népi nyelven írt alkotásokat, például Gavrilo Venclovićéit is, valamint horvát irodalmat és szótárakat is felhasznált.
 
A sztenderd nyelv számára, Karadžić a szülőföldje [[közép-délszláv diarendszer#A diarendszer összetevői|''štokavski'' dialektusát]] vette alapul, az ''(i)jekavski'' kiejtéssel, ami egész Nyugat-Szerbiára, de Horvátország nagy részére, [[Montenegró]]ra és [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinára]] is jellemző. Utólag a sztenderd szerb nyelvben az ''ekavski'' kiejtés terjedt inkább el, de továbbra is elfogadták az ''(i)jekavski'' kiejtést.
 
Miközben Karadžić meg volt győződve arról, hogy az egész közép-délszláv nyelvterületen tulajdonképpen a szerb nyelvet beszélik, horvát értelmiségiekkel azon fáradozott, hogy egyeztessék a szerb és a [[horvát nyelv]] normáit. Ennek érdekében egy dokumentumot is aláírt Ivan Kukuljević, Dimitrije Demeter, Ivan Mažuranić, Vinko Pacel, Stefan Pejaković és Đura Daničić szerb és horvát értelmiségiekkel együtt, akikhez [[Franc Miklošič]] szlovén nyelvész is csatlakozott.<ref>[http://hr.wikisource.org/wiki/Be%C4%8Dki_knji%C5%BEevni_dogovor Bečki književni dogovor] (Bécsi irodalmi egyezmény) (Hozzáférés: 2017. május 18).</ref>