„Újvidék” változatai közötti eltérés

Újvidék [[Vajdaság Autonóm Tartomány]] középső részén, [[Bácska]] és [[Szerémség]] határán fekszik.

 

 

Tizenöt külvárosi településsel, [[Újvidék városi község|Újvidék községi]] részének területe 702,7 km², míg a szűkebb városi környezet területe, melynek része még [[Pétervárad]] és [[Kamanc]] is 129,4 km².

Nevét [[1213]]-ban említette először oklevél ''Petro de Wardino'', majd [[1236]]-ban ''Peter Warad'', [[1237]]-ben ''Peturwarad'', [[1267]]-ben ''Peturwarada'', [[1332]]-ben ''Waradino Petri'' néven.

 

 

[[1237]]-ben a király a Bács megyei Péterváradot az itt lévő királyi palotával és annak tartozékaival, valamint Szajol és Bivaló nevű falvakkal együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adta. Az említett királyi palota lehetett [[1236]]. októberében [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király tartózkodási helye is.

[[1988]]-ban zajlott a „joghurtforradalom”, amellyel a [[Slobodan Milošević|milosevicsi]] hatalom bérencei a központosítási céllal [[Belgrád]] által követelt alkotmánymódosításokat ellenző [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] vezetést október 6-án megdöntötték. A név onnan ered, hogy a többnyire a városon kívülről toborzott tüntetők a körükben ingyen kiosztott joghurtos tasakokkal dobálták meg a vajdasági parlament székházát.

 

 

Az [[1999]]-es [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-bombázások során légitámadások érték a várost. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait és a milosevicsi politika kiszolgálására lezüllesztett Újvidéki televízió épületét, megbénították a kommunikációt és ideiglenes ivóvízhiány lépett fel. A légitámadások után viszonylag gyorsan helyreállt az élet, és azóta nemzetközi segítséggel a hidakat is helyreállították.

== Népesség ==

[[Fájl:Trg Slobode.jpg|bélyegkép|250px|A Szabadság tér a városházával]]

 

A [[2002]]-es népszámlálás adatai szerint Újvidék városi község területén 299 294 fő élt, melyből 156 328 volt nagykorú, a lakosság átlagéletkora pedig 39,8 év (a férfiaknál 38,3, a nőknél pedig 41,2). E részen 72 513 háztartás volt, háztartásonként átlagosan 2,63 taggal. A szűkebb városi környezet területén, Péterváradot és Kamancot nem leszámítva a lakosság 191 405 főt tett ki, míg a két települést is beleszámítva 216 583 főt. A [[2011]]-es népszámlálás előleges adatai szerint a szűkebb városi környezet 221 854 főt tesz ki, Péterváraddal és Kamanccal együtt a lakosság 248 119 fő, míg a városi község 335 701 lakost számlál.

Újvidék nagyobb része a Duna és Duna–Tisza–Duna-csatorna egyik mellékága között helyezkedik el. A csatornán három híd épült, míg a Dunát is jelenleg három híd íveli át: a [[Szabadság híd (Újvidék)|Szabadság híd]] (Most slobode), a Péterváradi híd (Varadinski most) és az ideiglenes Boško Perošević közúti-vasúti híd. Mindhárom híd le lett bombázva az [[1999]]-es [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-légicsapások idején. A Péterváradi híd [[2000]]-ben lett helyreállítva, a közúti-vasúti Žeželj-híd (Žeželjev most) helyébe épült, míg a Szabadság-híd renoválását [[2005]]-ben végezték el.

 

 

 

== Híres emberek ==

=== Itt születtek ===

 

* [[Ladik Katalin]] ([[1942]]) színésznő, költő, performer

* [[Fülöp Gábor]] ([[1950]]) költő, műfordító, dramaturg, újságíró

* [[Balázs Attila (író)|Balázs Attila]] ([[1955]]) József Attila-díjas író, újságíró, műfordító

* [[Takács Miklós (régész)|Takács Miklós]] (1960) régész.

* [[Rátgéber László]] ([[1966]]) Euroliga-győztes kosárlabdaedző

* [[drMáriás]] (Máriás Béla), (1966) képzőművész, író, zenész

 

=== Itt hunytak el ===

 

== Látnivalók ==