„Kishegyes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
| weboldal = www.kishegyes.rs
}}
'''Kishegyes''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Мали Иђош'' / ''Mali Iđoš'') [[falu]] és [[község]] [[Szerbia]] [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] tartományában, az [[Észak-bácskai körzet]] középső részén. A [[Bács-ér|Krivaja]] folyó mentén helyezkedik el a [[Telecskai-dombok]] ölelésében, [[Topolya]] és [[Szenttamás (Szerbia)|Szenttamás]] között félúton.
== Kishegyes község ==
{{bővebben|Kishegyes község}}
Kishegyeshez tartozik még két [[falu]], [[Szeghegy]] és [[Bácsfeketehegy]]. (Előbbit a helyiek gyakran ''Szikics'', az utóbbit pedig ''Feketics'' néven említik). Területére nézve (175 négyzetkilométer) Kishegyes Szerbiában a legkisebb [[község]].
== Nevének eredete ==
Kishegyessel először a Mátyás király által 1462-ben kiadott adománylevélben találkozunk ''Hegyesthwrol'' alakban. 1476-ban már ''Hegyes'', a török időkben ''Kis Higyos'', ''Parvohygos'', majd a 18. század végétől ''Kishegyes''.
== Története ==
A falu neve a történelem folyamán először [[1462]]-ben bukkan fel, amikor [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] édesanyjának, [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]nek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük ''Hegyesthwrol''t is. A ''Hegyes'' névvel mint faluval 1476-ban találkozunk amikor a Maróthiak Tisza-vidéki birtokait számba vették. Ebben a felsorolásban megtalálható: Szegegyház, Feketeegyház, Két-Sopronya, Kutas, valamint Nagyhegyes és Kishegyes neve is, melyek valószínűleg a mai Kishegyes környékén terültek el. A falu pusztulása 1514-ben kezdődött meg a Dózsa-féle parasztfelkeléssel, ami jelentős anyagi és emberi áldozatokat követelt, majd 1526-1527-ben Jovan Nenad uralma súlyosbították a helyzetet, végül [[Oszmán Birodalom|törökök]] teljesen elpusztították a települést.
Az újratelepítés [[1769]]-ben történt, ekkor [[Békés megye|Békés megyéből]], [[Békésszentandrás]]ról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére. Kishegyes és Nagyhegyes puszták betelepítésére döntő hatással volt Cothmann Antal 1763. évi helyszíni szemléje. Jelentésében a pusztákat betelepítésre alkalmasnak találta. A falu újratelepítését Kruspér Pál bácsi kamarai jószágigazgató intézte. Miután közhírré tette Kishegyes betelepítését, csakhamar jelentkeztek a Békés megyei Szentandrásról magyarok, akik bizonyos szabadságjogok mellett hajlandók voltak itt letelepedni. Bodor Antal szerint az ideérkezettek református vallásúak voltak, még Iványi római katolikus magyarok érkezéséről tett említés.
A kamarai jószágigazgató 1769. márciusában Kishegyes pusztát jelölte ki az új lakóknak. A telepesek az év márciusában érkeztek meg. A falu az újratelepítés során a Krivaja ''(Bácsér)'' mentén épült fel, kezdetben 170-en lakták.
A telepítés után már 1770-ben iskolát szerveztek, 1771-ben imaházat építettek, 1776-ban megalapították a plébániát. 1788-ban felépült a Szent Anna templom, melyet még abban az évben felszentelnek. A főoltárt Joseph Franciscus Falconeri képe ''(1791.)'' díszíti, a mellékoltárokon Than Mór alkotásai ''(1868.)'' láthatók.
A [[Szent Anna]] tiszteletére emelt templomot [[1788]]-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. [[1849]]. [[július 14.|július 14]]-én [[Guyon Richárd]] a falu közelében győzte le [[Josip Jelačić|Jellacsics horvát bán]] többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] utolsó győztes csatáját.
1815-ben iparosai önálló iparos céhbe tömörültek. A rendszeres orvosi ellátás 1826 óta folyamatosan működik. 1874-ben szervezték meg az önkéntes tűzoltó testületet. Az óvodát 1896-ban alapították. Gyógyszertára 1903 óta van a falunak, ennek első bútorzata is látható a könyvtárban. A XVIII. század végétől van postája, 1895-ben távírót, 1913-ban telefont kapott a falu. Az 1900-as évek elején vasútállomása, gőzmalma, téglagyára és két pénzintézete volt a falunak. Villamosítása a tízes évék elején kezdődött meg.
A [[trianoni békeszerződés]]ig Kishegyes [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog vármegyéhez]] tartozott.
42 ⟶ 51 sor:
A szerbek a faluba, illetve Kishegyes község területére főleg az [[1990-es évek]] [[délszláv háború]]i alatt érkeztek mint menekültek főleg [[Horvátország]]ból és [[Bosznia|Boszniából]]. A háború alatt a helyi vállalkozások nagy része tönkrement. Sokan Magyarországon vállaltak munkát. Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Kishegyesen még mindig 30%-os a [[munkanélküliség]].
== Pecze kastély ==
1923-ban épült Pecze Ferenc és Lendvai Terézia kastélya. Az épületet egy verbászi német építész tervezte, aki ügyelt arra, hogy minden új és jó minőségű legyen. Bevezették az áramot, a fürdőszobában, konyhában meleg víz volt, parkettáztak, és redőnyöket szereltek az ablakokra.
Pecze Margit, és lánya Baba, talán fél évig élt a kastélyban. Négy és fél éves korában meghalt. Szülei a temetőben a kápolnát építtettek, ahol a család sírboltja is van. A kápolnában lévő festményen látható a kislány arcképe.
== Kultúra ==
| |||