„Pakisztán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
64. sor:
== Nevének eredete ==
Pakisztán neve [[mozaikszó]] (PAKISTAN), amelyet [[C. Rahmat Ali]] alkotott meg [[1934]]-ben a
* Pandzsáb (<big>'''P'''</big>unjab), Afganisztán (<big>'''A'''</big>fghania), Kasmír (<big>'''K'''</big>ashmir), Iszlámábád (<big>'''I'''</big>slamabad), Szind (<big>'''S'''</big>indh), Tuharisztán (Balochis<big>'''tan'''</big>).<ref>Wolpert, Stanley A. (1984). Jinnah of Pakistan. New York: Oxford University Press. {{ISBN|0-19-503412-0}}.</ref>
Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.
270. sor:
Legmagasabb pontja a [[Karakorum (hegység)|Karakorum]] hegységben található [[K2 (pakisztáni hegycsúcs)|K2]]-hegycsúcs (kb. {{szám|8616|m}}), amely a kínai határon fekszik.
Pakisztán területének fő tengelyét, az ország keleti felén az [[Indus]] folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny [[Pandzsáb (Pakisztán)|Pandzsáb]], déli része a száraz [[Szindh]]
Az [[Indus]]tól keletre a [[Thar-sivatag]] található. Az ország nyugati része az [[Iráni-magasföld]] folytatása. Peremhegységei meredeken ereszkednek le az Indus völgyére. Az ország északi területeit magashegységi táj uralja, amely a [[Karakorum (hegység)|Karakorumban]] megközelíti a {{szám|8000}} métert.
504. sor:
* Főbb kereskedelmi partnerek 2012-ben:<ref name="CIA World Factbook"/>
** Export: USA – 13,3%, Kína – 10,9%, Arab Emirátusok – 8,6%, Afganisztán – 8,5%, Németország – 5,1%
** Import: Kína – 17%, Arab Emirátusok – 15%, Kuvait – 8,8%, Szaúd-Arábia – 8,5%, Malaysia – 4,8%
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
582. sor:
Jellegzetes [[Szindh]] folklórja. A szindi népzene a legritmikusabb muzsika Pakisztánban. Errefelé megőrződött majd minden ősi hangszer. A pergő népzene nyomán eleven néptánc alakult ki, amelynek nem akad párja az országban.<ref name="Szigeti János: Pakisztán, 1979"/> Szindh kézi szőttesei, hímzései, kerámiaipara szintén eltér a többi nemzetség, tartomány folklórjától; az ősi szindh kultúrát őrzik.<ref name="Szigeti János: Pakisztán, 1979"/>
[[Beludzsisztán (Pakisztán)|Beludzsisztán]] kultúrájában a nomád pásztorkodás időszakának a hatása is érvényesül. Ezt a korszakot tükrözi a zenéje és a tánca is
A beludzsok ünnepi alkalmakkor
Varázsos hangulatot árasztanak [[Pandzsáb (Pakisztán)|Pandzsáb]] ősi emlékei, ezen belül [[Lahor]] erődje, a Badshai Masjid Mecset, a régi bazár, a [[mogulok|mogul]] időkből származó paloták.
598. sor:
* Nemzeti sport: [[Gyeplabda]]
* Nemzeti mecset: Faisal Mosque (urdu: فیصل مسجد) Iszlamabádban
* A nagy nemzeti költő: [[Muhammad Iqbal]] (
* A nagy államférfi, Pakisztán alapító atyja: [[Muhammad Ali Dzsinnah]] (
* A nemzet ''„anyja”'': [[Fatima Jinnah]] (
=== Hagyományok, néprajz ===
658. sor:
!Időpont
|-
|Kasmír szolidaritási napja || یوم یکجحتی کشمیر <br> ''Youm-e-Yekjehty-e-Kashmir
|-
|A köztársaság napja || یوم پاکستان <br> ''Youm-e-Pakistan
|-
|[[A munka ünnepe]] || یوم مزدور <br> ''Youm-e-Mazdoor
|-
|Nemzeti kisebbségek napja || || [[Augusztus 11.]]<ref>{{cite web | last=Regierung von Pakistan | title=August 11 day to reaffirm commitment to promotion of interfaith harmony: Zardari | url=http://www.presidentofpakistan.gov.pk/index.php?lang=en&opc=3&sel=2&pId=549 | accessdate=2012-11-17 | language=Englisch}}</ref>
|-
|A függetlenség napja || یوم آزادی <br> [[Yom-e-Istiqlal|''Youm-e-Azadi'']] || [[Augusztus 14.]]
|-
|Fegyveres erők napja || یوم دفاع <br> ''Youm-e-Difa
|-
|[[Muhammad Ali Dzsinnah]] halálának évfordulója || یومِ وفات قائداعظم <br> ''Quaid-e-Azam ki Youm-e-Wafaat
|-
|[[Muhammad Iqbal]] születésnapja || یوم اقبال <br> ''Youm-e-Iqbal
|-
|[[Muhammad Ali Dzsinnah]] születésnapja || یوم ولادت قائداعظم <br> ''Youm-e-Quaid
|}
683. sor:
!Időpont ([[iszlám-naptár]])
|-
| عاشوراء <br> ''[[Ashura]]
|-
| عيد ميلاد النبی <br> ''[[Mawlid]]
|-
|
|-
| عيد الفطر <br> [[Eid ul Fitr|''Eid ul Fitr'']] || Schawwal 1.
|-
| عید الاضحٰی <br> [[Eid ul Adha|''Eid ul Adha'']] || Dhul Hijja 10.
|}
|