„Jagelló Izabella magyar királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Erdély kormányzója: Bebek Ferenc (főkapitány) |
||
104. sor:
Izabella királyné igazi fénykora a visszatérés után, immár Fráter Györgytől megszabadulva, érkezett el. Magához ragadta a kormányzás minden ágát, köztük a pénzügyek legfőbb igazgatását is. Uralkodása alatt igazi királynéi udvartartást alakíthatott ki. Itáliai kárpitok, bútorok díszíthették végre a gyulafehérvári palotát, ahová fiával együtt visszaköltözött, és sem ebben, sem másban nem hagyta, hogy irányítsák, felülbírálják döntéseit. Ékszereket is jócskán beszerezhetett magának, amelyek közül opálokkal díszített násfáját ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] őrzi.<ref>Magyar Nemzet Online - Jankovich Miklós gyűjteményei</ref> Ekkor vált láthatóvá igazán egy királyi udvarban nevelt, felnőtt, céltudatos nővé érett uralkodónő személyisége.
Az erdélyi urak hamarosan megelégelték a királyné korlátlan hatalmát, és [[1558]]-ban lázadást szerveztek ellene, melynek célja az volt, hogy fiát egyenrangú társuralkodóként ismertessék el vele, remélve, hogy a könnyebben kezelhető János Zsigmondra nagyobb befolyást tudnak gyakorolni, mint a királynéra. Szemére vetették, hogy lengyel és olasz udvaroncokkal, kegyencekkel veszi közül magát, nekik juttat anyagi javakat, tisztségeket. A lázadó főurakat, [[Bebek Ferenc (főkapitány)|Bebek Ferenc]]et, [[Kendi Ferenc (erdélyi vajda)|Kendi Ferencet]], az Izabella és János Zsigmond lengyelországi tartózkodása idején, [[1553]]-ban Ferdinánd által kinevezett erdélyi vajdát és annak testvérét, Kendi Antalt 1558. augusztus 31-én Izabella egy lakoma végén lengyel udvaroncaival kegyetlenül meggyilkoltatta. A merényletet [[Balassa Menyhért]] szervezte meg. Bebek testét Izabella [[Kolozsvár]] kapujára akasztatta. Tettének igazolására országgyűlést hívott össze, ahol 1558. szeptember 29-én bemutatta az árulásra vonatkozó okmányokat, amelyek szerint Bebek és Kendi Ferenc [[Isztambul]]ból hozatott méreggel akarták Izabellát és fiát, János Zsigmondot megmérgezni. Ezért elrendelte a kivégzettek hatalmas vagyonának lefoglalását a kincstár javára.
Négy nyelven beszélt, kedvelte a pompát, külföldiekkel – elsősorban [[lengyelek]]kel, [[olaszok]]kal – vette körül magát, [[Stanisław Nieżowski|Nisovszki Szaniszló]] személyében lengyel szeretőt tartott. Sokat adott az udvari reprezentációra. [[1559]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]], 40 évesen halt meg, állítólag egy rosszul elvégzett [[magzatelhajtás]] következtében. A [[Gyulafehérvári érseki székesegyház|gyulafehérvári székesegyházban]] temették el, síremléke fennmaradt.
| |||