„A termodinamika második főtétele” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav. |
Kiegészítettem néhány információval az oldalt, az információk a jelölt forrásokból származnak. |
||
1. sor:
A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot). Az ilyen folyamatokat [[Irreverzibilitás|irreverzibilis folyamatok]]<nowiki/>nak nevezzük. Például ha összetöltünk hideg és meleg vizet, akkor a langyos keverékéből, amit kapunk külső hatás nélkül az eredeti hideg és meleg víz nem nyerhető vissza. Egy másik példa, ha egy talajon csúszó testet nézünk, a test a [[súrlódás]] hatására egy idő után megáll, közben pedig [[hő]] termelődik. A test sohasem fog magától felgyorsulni a lehűlése árán. Mindkét fordított folyamat eleget tenne a [[A termodinamika első főtétele|termodinamika első főtételé]]<nowiki/>nek, de mégsem történnek meg.
[[Fájl:Heat flow hot to cold.png|bélyegkép|201x201px|A hő a meleg víztől átadódik a hideg víznek]]
A fenti példákat általánosabban is megfogalmazhatjuk. Az első példa kapcsán kijelenthetjük, hogy hő önként csak melegebb testről hidegebbre mehet át, vagyis a természetben a [[hőmérséklet]]<nowiki/>ek arra törekednek, hogy kiegyenlítődjenek. A második példa kapcsán megfogalmazható, hogy nem lehet olyan gépet készíteni, amely hőtartály lehűlése révén munkát végezne. Ezek az állítások a termodinamika második főtételének legkorábbi, egymással ekvivalens megfogalmazásai.
A második főtétel a termodinamikai folyamatok eléggé nyilvánvaló irányát mutatja, mélyebb tartalma azonban csak a [[Statisztikus fizika|molekuláris hőelmélet]] keretében érthető meg. Az egyik általános szemléletű megfogalmazás szerint azt mondja ki, hogy egy [[elszigetelt rendszer]] állapota [[termikus egyensúly]] felé halad.
Találóan nevezték az l. főtételt az elsőfajú, a II. főtételt a másodfajú [[Örökmozgó|perpetuum mobile]] lehetetlensége elvének. Másodfajú perpetuum mobile lenne pl. az a gép, amely minden befektetett hőt [[Termodinamikai körfolyamat|körfolyamatok]]<nowiki/>kal folyamatosan munkavégzésre fordítana. A körfolyamatok tárgyalása során látszik, hogy ilyen gépet akkor sem lehetne készíteni, ha a súrlódást teljesen ki tudnánk küszöbölni, mert a hő egy része mindig elvész, vagyis a befektetett hőnek csak egy részét lehet munkává alakítani.
== A termodinamika első főtételének elégtelensége ==
A természetben lejátszódó folyamatok mindenike igazolja a termodinamika első főtételét. Így az első főtétel egyik következménye, az elsőfajú örökmozgó lehetetlensége is igazolt.
A valóságban elképzelhetők olyan fizikai folyamatok, amelyek az első főtételének nem mondanak ellent, de gyakorlatilag nem valósíthatók meg. Például az első főtételnek nem mond ellent egy olyan [[hőerőgép]], amely egyetlen hőforrás [[Energia|energiá]]<nowiki/>ját használja fel, például tengerek termikus energiáját. Továbbá ismert, hogy két test érintkezésekor a hő a magasabb hőmérsékletű testről az alacsonyabb hőmérsékletű testre spontán megy át, de az ellentétes irányú spontán hőátadás nem valósítható meg annak ellenére, hogy nem mond ellent az első főtételnek.
Az elmondottakból következik, hogy a természeti folyamatok irreverzibilisek, de az irreverzibilitás ténye nem következik az első főtételből.
Az első főtételből következik a munka és a hőmennyiség egyenértékűsége, továbbá az is, hogy a munka teljesen hővé alakítható, tehát ez a folyamat nem korlátozott. Gyakorlatilag nagyon fontos a fordított folyamat, a hő munkává való átalakítása, mivel a természeti energiaforrások nagy része bizonyos [[fűtőanyag]]<nowiki/>ok energiájához kapcsolt. A tapasztalat szerint a fűtőanyagok elégetésekor felszabaduló hőmennyiség csak részben alakítható munkává annak ellenére, hogy a teljes átalakítás nem mondana ellent a termodinamika első főtételének.
Összefoglalva az eddigieket következik, hogy a termodinamika első főtétele nem elegendő a természeti folyamatok leírására vagyis felmerül egy újabb főtétel szükségessége. Ez lesz a termodinamika második főtétele.
Egyetlen hőforrásból működő hőerőgép megvalósításával sokan próbálkoztak, de az igyekezetet minden esetben kudarc kísérte. E kísérletek következményeként megfogalmazható a következő tétel: nem lehetséges olyan mechanikai munkát termelő gép, amely egyetlen hőforrással működne. Az ilyen típusú gépet [[Wilhelm Ostwald|Ostwald]] másodfajú örökmozgónak nevezte (másodfajú perpetuum mobile). A másodfajú örökmozgó lehetetlensége tulajdonképpen a termodinamika második főtételének egyik megfogalmazása. A második főtételnek ebből a megfogalmazásából következik, hogy szerkeszthető olyan berendezés amely, két hőforrással folyamatos munkavégzésre képes.
== Megfogalmazások ==
5 ⟶ 24 sor:
A tételnek számos megfogalmazása létezik.
=== Rudolf Clausius féle megfogalmazás ===
Az első megfogalmazójaként számon tartott [[Rudolf Clausius]] a [[hő]]
:''Nincs olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletűnek adódik át.''▼
▲:''Nincs olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletűnek adódik át. Másképp fogalmazva a hő nem mehet át spontán módón alacsonyabb hőmérsékletű testről, magasabb hőmérsékletű testre.''
=== Carnot féle megfogalmazás ===
[[Fájl:Carnot-cycle-p-V-diagram.svg|bélyegkép|Carnot-körfolyamat a p-V síkban, ahol Q1 a felvett hő, míg T2 a leadott]]
Két adott hőtartály között működő hőerőgépek közül a reverzibilis [[Carnot-ciklus]] szerint működő hőerőgépnek maximális a hatásfoka. A Carnot-ciklus két izotermából és két adiabatikus folyamatból áll.
=== Kelvin féle megfogalmazás ===
[[William Thomson (matematikus)|Lord Kelvin]], a [[termodinamikai munka|munka]] fogalmát felhasználva, a következőképpen fogalmazott:
:A hő nem alakítható teljes mértékben munkává semmilyen ciklikus folyamaton keresztül.
=== [[Max Planck|Planck]] féle megfogalmazás ===
A termodinamika I. főtétele szerint a hő felvételével vagy hő leadásával kapcsolatos folyamatok az energiamegmaradási törvénynek megfelelően játszódnak le. Ebből azonban nem derül ki, hogy a folyamat valójában milyen irányban megy végbe, pl. ha egy acélgolyót leejtünk, a helyzeti energiája végül teljes egészében hővé alakul át. Sohasem tapasztalható azonban a jelenség fordítottja. Vagyis a golyó "magától", lehűlés árán nem emelkedik a magasba. Ezek szerint tehát lehetetlen olyan gépet, berendezést készíteni. amely minden más változtatás nélkül egy “hőtartályból" (pl. a légkörből, vagy a tengerek vizéből) elvont hőt teljes egészében munkává alakítaná át.
=== Entrópiát tartalmazó megfogalmazások ===
Később az [[entrópia]] fogalmának bevezetésével több, általánosabb megfogalmazás is született, így például:
:''A Clausius féle megfogalmazás felírható matematikai alakban az [[entrópia]] segítségével: <math>\bigtriangleup S \geqslant 0</math> .''
Egy még általánosabb megfogalmazás pedig rávilágít az [[irreverzibilis folyamat]]ok természetére:
:''A természetben olyan spontán folyamatok valósulnak meg, melyek során a termodinamikai rendszer entrópiája növekszik''
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Second law of thermodynamics}}
== Források ==
* Néda Árpád, Filep Emőd: Hőtan, Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2003
* Dr. Szalay Béla: Fizika ( 7. kiadás), Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1982
* Filep Emőd, Néda Árpád: Általános fizika, Ábel kiadó, Kolozsvár, 2010
* http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/KovacsE/EAtermoFULL.pdf
{{csonk-fizika}}
| |||