„Avar Kaganátus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Régies, nem idézett szövegrész modern nyelvezetre hozása. |
Kiegészítések, források |
||
96. sor:
Az avarok, miután vezérlő fejedelmeiket elvesztették, székhelyieknek, székelyeknek (azaz helyben lakóknak) nevezték magukat, s várták [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] magyarjainak érkezését. Csaba és egyik fia, Edemen – a magyarokkal, illetve khoraszmiai rokonságával együtt – utóbb visszatért a Kárpát-medencébe.{{refhely|Kézai ''in'' Szabó 1993}}
Kézai tudósítását nem kell betű szerint venni, beszámolójának magvát azonban történelmi tények alkotják. A fejedelem – [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. Kónsztantinosz]], bizánci császár szerint „Attila (Αττιλα), az avarok királya”{{refhely|Konstantinos ''in'' Moravcsik and Jenkins 1967}} – halála után belháború ütött ki az avarok országában, s a főemberek széthúzása okán – közrejátszhattak ebben a frankok is mint felbujtók – a nép pártokra szakadt. A nyugaton elő néprész meghódolt a frankoknak, s hűbéres fejedelmeinek uralma alatt folytatta életét. A keleti néprész megőrizte függetlenségét, s testvérnépnél, a kelet-európai magyaroknál keresett menedéket. Az avarok utóbb a magyarok köznépévé lettek, s nevüket székhelyire, székelyre változtatták.{{refhely|Thúry 1898''a''}}{{refhely|Thúry 1898''b''}}{{refhely|Thúry 1898''c''}}{{refhely|Thúry 1898''d''}} A khoraszmiai rokonság a [[kavarok]]at jelenti, kik az [[aorszok|aorsz]] nevű szkíta törzsből szakadtak ki. Utóbbiak eredetileg [[Hvárezm|Khoraszmia]] lakói voltak, onnan rajzottak ki az arabok hódításai nyomán.{{refhely|Бубенок и Радивилов 2004}}
Egyes vélemények szerint az első [[magyar nyelv]]ű írásos emlék e korból származik. A [[Szarvas (település)|Szarvason]] talált tűtartó rovásfelirata [[Vékony Gábor]] szerint magyar nyelven olvasható. [[Róna-Tas András]] ugyanakkor az ótörök nyelv alapján fejtette meg a feliratot. Biztosnak tekinthető olvasata – szakemberek szerint – e feliratnak nincs.{{refhely|Vékony 2002}}
110. sor:
Amikor az Altaichi Évkönyvek a Kárpát-medencei hunok megtéréséről beszélnek (''865. Gens Hunnorum fiunt Christiani''), akkor az avarokról lehet szó.{{refhely|Szádecky-Kardoss 1986: 153.}}
Avar adófizetőket utoljára a 871. évben említenek az Avar Tartomány vidékéről: „''az avarok még mindig bírják a császártól kapott szállásbirtokot''”.{{refhely|Olajos 2001}}
Már a [[honfoglalás]]nak nevezett esemény utáni időkre vonatkozik a következő hír: „''A hun-avarok 903 táján elhagyták a keresztény hitet és a magyarok pogány vallására tértek.''” ([[Wolfgang Lazius]], XVI. századi osztrák szerző, egy 1000-ben írt kútfő alapján.){{refhely|Sebestyén 1899}}
== Az avarok mint onogurok ==
196 ⟶ 198 sor:
* [http://mek.oszk.hu/02200/02249/ {{aut|Kézai Simon}} ''in'' {{aut|Szabó Károly}} (1993): Kézai Simon mester Magyar Krónikája. ''Populart füzetek'' '''7'''. Szentendre.]
* [http://www.matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=1116609&mutat=http://real-j.mtak.hu/4085/1/MagyarTortenelmiTar_1879_27_3_02.pdf {{aut|Kohn Sámuel}} (1879): Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez. Első közlemény. ''Történelmi tár'': 630–671.]
* [http://homepage.univie.ac.at/ilja.steffelbauer/DAI.pdf {{aut|Konstantinos Porphyrogennetos}} ''in'' {{aut|Moravcsik, Gy.}} and {{aut|Jenkins, R. J. H.}} (1967): Constantine Porphyrogenitus. De Administrando Imperio. ''Corpus fontium historiate Byzantinae.'' Vol. I. Washington.]
* [http://www.academia.edu/9278014/A_V%C3%A1mb%C3%A9ry_csal%C3%A1di_arch%C3%ADvum_%C3%BAjrafelfedez%C3%A9se_az_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamokban_-_El%C5%91zetes_jelent%C3%A9s_The_Rediscovery_of_the_V%C3%A1mb%C3%A9ry_Family_Archive_in_the_United_States_-_A_Preliminary_Report_Eur%C3%B3p%C3%A1b%C3%B3l_%C3%81zsi%C3%A1ba_%C3%A9s_vissza_ism%C3%A9t_XI._Nemzetk%C3%B6zi_V%C3%A1mb%C3%A9ry_Konferencia_szerk._Keller_L._Dunaszerdahely_2014._31-60 {{aut|Madaras László}} (2014): Az avarság továbbélése a 9. századi Kárpát-medencében. Pp. 176–192. ''In'' {{aut|Keller László}} (szerk.): ''Európából Ázsiába, és vissza – ismét''. XI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Dunaszerdahely.]
* [http://vala.hu/makkay-janos/makkay-janos-indul-a-magyar-attila-foldjere-2-atdolgozott-es-bovitett-kiadas-a-szerzo-kiadasa-budapest-2009 {{aut|Makkay János}} (2009): Indul a magyar Attila földjére. 2., átdolgozott és bővített kiadás. ''Tractata Minuscula'' '''70–71'''. füzet. Budapest.]
204 ⟶ 207 sor:
* [http://www.magtudin.org/Puspoki%20I.htm {{aut|Püspöki Nagy Péter}} (1985''a''): ''A tények erejével. Válasz Dr. Peter Ratkos, Dr. Sc. vitairatára a germánok, szlávok, avarok és nagymorvák Csehszlovákia területét érintő több fontos kérdése ügyében''. New York.]
* [http://www.magtudin.org/Puspoki%202.htm {{aut|Püspöki Nagy Péter}} (1985''b''): ''A tények erejével. Válasz Dr. Peter Ratkos, Dr.Sc. vitairatára a germánok, szlávok, avarok és nagymorvák Csehszlovákia területét érintő több fontos kérdése ügyében''. Második rész. New York.]
* {{aut|Sebestyén Gyula}} (1899): Az avar-székely kapcsolat emlékei. ''Ethnographia'' '''10''': 1–24.
* [http://www.stoa.org/sol-bin/search.pl?search_method=QUERY&login=guest&enlogin=guest&page_num=1&user_list=LIST&searchstr=beta%2C423&field=adlerhw_gr&num_per_page=25&db=REAL {{aut|Suda On Line}}: ''Βούλγαροι''. Bulgars.]
* [http://real.mtak.hu/29998/1/Szabados%202015%20Acta%20Historica.pdf {{aut|Szabados György}} (2015''a''): „Termékeny bizonytalanság.” Észrevételek a „kettős honfoglalás” elméletéről. ''Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica'' '''138''': 3–15.]
| |||