„Tiszavirág” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nevezzük egyféleképpen
aNincs szerkesztési összefoglaló
59. sor:
A tiszavirág az agyagos mederben fokozatos átalakulással fejlődik, lárváinak olyan, speciális lárvakori szervei vannak, amik az imágókban már nincsenek meg. Fejlődése során nincs bábállapota. Fejlődését tökéletlen átalakulásnak, félátalakulásnak (hemimetamorfózisnak) nevezik, Lárvájának típusa pedig másodlagos (szekunder) lárva. A tiszavirág lárva testfelépítésében a repülő izmok, az ivarszervek és egyéb redukciós jelenségek kivételével semmi lényeges változás nem történik. A kérészek külső váza, kültakarója megszilárdulás után növekedésre csak igen mérsékelten képes, ezért a lárvák átváltozása során növekedésük többnyire szakaszos, vedlésekkel megszakított. A kérészek lárvája fajtól függően egy év vagy néhány hónap alatt 20–30-szor is vedlik. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg. A vedlés után hátrahagyott bőrt exuviumnak nevezik. Az utolsó fejlődési stádiumuk az imágó.<ref>[https://www.researchgate.net/publication/274772273_Postembryonic_development_and_larval_and_pupal_types_of_insects_handout_and_study_guide_for_agricultural_entomology_A_rovarok_Insecta_posztembrionalis_fejlodese_valamint_larva-_es_babalakjai_segedanya A rovarok (Insecta) posztembrionális fejlődése valamint lárva- és bábalakjai (segédanyag a növényvédelmi állattanhoz)]</ref>
 
A kifejlett szaporodásra képes szárnyas rovar élete közismerten kurtarövid, innen származik a „kérész életű” kifejezés is. Kis fején rövid [[csáp]]okat, két terjedelmes összetett [[szem]]et és három pontszemet visel, melyek a hímeknél fejlettebbek, mint a nőstényeknél. [[Szájszerv]]eik csökevényesek. A kérészeknek páros párzószervük van. A párzószerv végén érzékszervek (''virga'' és ''titillatorium'') találhatók. <ref>[https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allattan/ch16s04.html Állattan Hatlábúak (Hexapoda)]</ref>Az ivarérett állatok rövid vízfelszín feletti életük során nem táplálkoznak, bélcsatornájukat [[levegő]]vel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni és a sikeres nászrepülést végrehajtani. A kifejlett kérészek két hosszú farokfüggeléküket vonszolva, csapongva és ügyetlenül repülnek és csak a párzásra összpontosítanak. A nem párosodott nőstény egyedek petéiből a [[partenogenezis]] természetes folyamataként csak nőstény egyedek fognak kifejlődni.
 
Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. Erre egy-egy élőhelyen kerül sor, amikor ugyanazon a napon és ugyanabban az órában, mintegy láthatatlan jelre, tömegesen megjelennek a víz felszínén a kérészek lárvái, amelyek felkapaszkodnak a növényekre a folyóparton és levedlik vékony [[Kitin|kitinpáncéljukat]]. A hím és nőstény imágók ezután megkezdik násztáncukat, majd a nőstény kérészek elszórják petéiket a folyó közepén, melyeket aztán a víz visszasodor ugyanoda, ahol ők maguk is élték a lárvaéletüket. A kifejlett kérész élete ezután a fajfentartást szolgáló aktus után véget ér és elpusztul. Az elpusztult imágók tetemei az [[ökológia]]i rendszer élőlényközössége számára hasznosulnak, mert számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak.