„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mi van két szomszédos év „között”? |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
102. sor:
[[Fájl: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata.JPG |bélyegkép|jobbra|300px|A [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] 2013-ban felújított homlokzata]]
*Zeneakadémia (ma [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]), Budapest, 1907 – Az 1875-ben, [[Liszt Ferenc]] vezetésével megalakult Zeneakadémia új épülete nyílt tervpályázatot követően, [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] tervei alapján épült meg, az eredeti, merész, Lechner hatását mutató homlokzatot azonban kénytelenek voltak a konzervatívabb közízlésre hangolni. Az épület így is a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, különösen belső terei az építészet, az ipar- és képzőművészet páratlan összhangját mutatják. Kivitelezésében a kor legfontosabb mesterei vállaltak szerepet; az üvegablakokat [[Róth Miksa]] műhelye szállította, a padló- és falburkolatokat a Zsolnay-gyár, a nagyterem karzatának vasbeton szerkezetét [[Zielinski Szilárd]] tervezte. A homlokzati dekoráció elkészítésében [[Telcs Ede]], [[Maróti Géza]], [[
*[[Temesvári Piarista Gimnázium]] (ma Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum), [[Temesvár]], 1909. – A [[piaristák]] új gimnáziumi épülete a város főépítésze, [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] tervei alapján épült fel, három év múlva pedig a mellette felépített templomot is használatba vették. A világos, tágas előadótermeknek, a jól felszerelt természettudományi laboratóriumoknak, a rajzteremnek és a tornateremnek köszönhetően az új gimnázium az ország legmodernebb iskolái közé számított. Az épület homlokzatait előreugró, manzárdtetős [[rizalit]]ok és kissé nehézkes, orientalizáló elemek tagolják.
* Magyar Királyi Állami Főgimnázium ([[Tündérpalota]]), Budapest, 1909–1911. – A főváros [[Gaál Mózes (író, 1863–1936)|Gaál Mózes]] iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 négyszögöl nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és [[Kőrössy Albert Kálmán]] építész külföldi tanulmányútra indult, hogy építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az újonnan elkészült épület a kor egyik legkorszerűbben felszerelt gimnáziuma volt, hatalmas közösségi terekkel (díszterem, zsibongó). Az épület kétemeletes, szimmetrikus, rizalitos elrendezésű. Alaprajza szélesen elnyújtott H-alak. Főbejárata a [[Könyves Kálmán körút]] felől van, ahol egy kisebb kert fogadja a látogatót. Az épület teteje pártázatos kiképzésű. A tető gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak végig. Jelenleg a [[Magyar Természettudományi Múzeum]] Növénytára és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) működik az épületben, amit 2013-ban újítottak fel.<ref>http://www.kitervezte.hu/epuletek/oktatas/tunderpalota-budapest</ref>
|