„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A török kiűzése után fokozatosan történt meg a volt hódoltsági területeken az egyházszervezet visszaállítása. Az egyházmegyei rendszer nagyobb arányú modernizálására [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] tett kísérletet, amikor a különösen nagy területű [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi főegyházmegye]] és [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi]] egyházmegye, valamint a [[Győri egyházmegye|győri]] és [[Zágrábi főegyházmegye|zágrábi]] egyházmegyék területéből kihasítva létrehozta a [[Besztercebányai egyházmegye|besztercebányai]], [[Rozsnyói egyházmegye|rozsnyói]], [[Szepesi egyházmegye|szepesi]], [[Székesfehérvári egyházmegye|székesfehérvári]] és [[Szombathelyi egyházmegye|szombathelyi]] püspökségeket. 1804-ben történt meg az [[Egri főegyházmegye|egri egyházmegye]] érsekségi rangra emelése, miközben területéből kiszakítva létrejött a [[Kassai egyházmegye|kassai]] és a [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári egyházmegye]], melyek érseki tartományába kerülve szuffragáneus egyházmegyéi lettek.
 
A [[trianoni békeszerződéstbékeszerződés]]t követően az új országhatár számos egyházmegye területét átszelte. Az utódállamok politikai vezetése igyekezett elérni a Vatikánnál, hogy ''a Magyarországon maradt székhelyű egyházmegyék határon túlra került területrészeiből'' az új államok érdekeihez igazodó, minél önállóbb egyházszervezeti egységek jöjjenek létre. Ezek a törekvések fokozatosan értek el sikereket. A legnagyobb horderejű ilyen kérdés az esztergomi főegyházmegye akkori 481 plébániájából Szlovákiához került 393 plébánia esete volt. Ezek [[1922]]-től [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]] székhellyel egy apostoli adminisztratúrába szervezve, de jogilag még az esztergomi érsek fennhatósága alatt működtek, [[1937]]-ben azonban hivatalosan is leválasztották őket Esztergomtól.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/E/esztergomi%20%C3%A9rseks%C3%A9g.html |title=esztergomi érsekség |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> Fordított helyzetben, ''a külföldre került székhelyű egyházmegyék Magyarországon maradt területei'' esetén a magyar fél – sem az egyház, sem az állam – érthető módon nem kívánta az egyházmegyék határait a trianoni határokhoz igazítani, így az ilyen egyházmegye-részek egyházjogilag továbbra is az elszakított területen működő püspök alá tartozó, de a gyakorlatban önálló, ideiglenes egyházkormányzati egységekként működtek. Ilyen volt például a [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári egyházmegye]] anyaországban maradt 14 plébániájából szervezett, [[1928]] és [[1939]] között fennállt [[Mérki apostoli kormányzóság]].<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/M/m%C3%A9rki%20apostoli%20korm%C3%A1nyz%C3%B3s%C3%A1g.html |title=mérki apostoli kormányzóság |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> A [[bécsi döntések]] nyomán újra Magyarországhoz került területek esetén a Szentszék többnyire gyorsan döntött a trianon előtti egyházkormányzati állapot visszaállításáról.
 
A [[második világháború]] után az újból előállt helyzetben az ilyen területek évtizedekig ismét apostoli kormányzóságként működtek, azonban miután [[1982]]-ben [[II. János Pál pápa]] egyházjogilag egyesítette őket a szomszédos magyarországi egyházmegyékkel,<ref>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/kronologia.php?h=39 |title=Magyar egyházi kronológia, 1982 |accessdate=20150406 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> már egyre inkább csak hagyományaikban őrizték egykori különállásukat. Az egyházi nyelvezet ezeket a valamilyen fokban tiszteletben tartott önállóságot élvező területeket "északi rész" néven tartotta számon, aminek nyomai a [[Liturgia|liturgikus]] előírásokban a mai napig fellelhetők.<ref>{{cite web |url=http://zsolozsma.katolikus.hu/2015/07/08/ |title=A Szeged-Csanádi egyházmegye északi részének külön liturgikus ünnepe (a Nagyváradi egyházmegyéhez való korábbi tartozás hagyománya nyomán) |accessdate=20150405 |publisher=[[Az Imaórák Liturgiája]] |work=http://zsolozsma.katolikus.hu}}</ref> Így volt a [[nagyváradi római katolikus egyházmegye]] határon belül maradt területe a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi egyházmegye]], míg a kassai, a rozsnyói és a szatmári egyházmegyék anyaországban maradt részei az egri főegyházmegye három különálló "északi része".<ref>{{cite web |url=http://szatmariegyhazmegye.ro/url/Scheffler-Janos--emlekek |title=Scheffler János - emlékek a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegyében |accessdate=20150406 |work=http://szatmariegyhazmegye.ro}}</ref>
 
A magyarországi római katolikus egyházmegyék rendszere legutóbb [[1993]]-ban esett át nagymértékű változáson, amikor II. János Pál pápa [[május 30.|május 30]]-án kelt ''Hungarorum Gens'' kezdetű [[apostoli konstitúció]]jával újrarendezte a püspökségek beosztását.<ref name=megyek>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/adattar.php?h=4 |title=Egyházmegyék |accessdate=20120325 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> Ekkor két új egyházmegye (a [[Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye|debrecen-nyíregyházi]] és a [[Kaposvári egyházmegye|kaposvári]]) jött létre, valamint a veszprémi egyházmegye főegyházmegyeiérseki rangra emelkedett, és ezzel létrejött az új veszprémi érseki tartomány. Emellett számos helyen jelentősen megváltoztak az egyházmegyék határai (ez sok esetben, de nem mindig a közigazgatási [[Megye (közigazgatási egység)|megyék]] területével való összehangolást jelentett). Voltaképpen ekkor történt meg a latin rítusú magyar egyházszervezet teljes hozzáigazítása a trianoni határokhoz.
 
==== A görögkatolikus egyházmegyék ====
Hajdúdorogi metropólia:
* [[Hajdúdorogi főegyházmegye]]
* [[Miskolci egyházmegye]]
* [[Nyíregyházi egyházmegye]]
 
== A protestáns egyházmegye ==
 
Az [[evangélikus egyház|evangélikus]] és a [[kálvinizmus|református]] egyházban az egyházmegyék a püspök (szuperintendens) és a világi főgondnok vagy egyházkerületi felügyelő irányítása alatt álló [[egyházkerület]]ek alkotórészei, tehát a katolikus főesperességeknek felelnek meg. Élükön az [[esperes]] és a világi gondnok vagy [[egyházmegyei felügyelő]] áll. A hazai történelmi protestáns egyházak négy egyházigazgatási szintre tagozódnak: [[egyházközség]], egyházmegye, egyházkerület, országos egyház vagy zsinat. Az [[unitárius]] egyházban ''egyházkör'' az egyházmegyéknek megfelelő szervezeti egységek hivatalos neve.
 
=== [[Református]] egyházkerületek és egyházmegyék a mai Magyarországon ===
Névtelen felhasználó