„Borisz Kalamanosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Kiegészítettem feltételezett korai trónszerzési kísérletével, és a vonatkozó irodalommal. |
||
3. sor:
Gyermekkoráról semmit nem tudunk, feltehetően [[Kijev]]ben élt, ahol 1125-től anyjának testvére, [[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem|I. (Nagy) Msztiszláv]] lett a nagyfejedelem. Borisz a magyar történelem egyik legmakacsabb és legelszántabb trónkövetelőjének bizonyult. Három magyar király – [[II. István magyar király|II. István]], [[II. Béla magyar király|II. Béla]] és [[II. Géza magyar király|II. Géza]] – ellenében is megkísérelte megszerezni a magyar trónt és célja eléréséhez megpróbálta igénybe venni szinte valamennyi szomszédos uralkodó segítségét.
==Korai kísérlete a trón megszerzésére?==
A Képes Krónika tudósítása szerint II. István uralkodása idején egy Bors nevű ispán próbálta megszerezni a trónt:
{{idézet| ''Mielőtt pedig a király hírt kapott Béláról, úgy határozott az ország, hogy a király után nővérének, Zsófiának Saul nevű fia uralkodjék. ❧ Történt pedig, hogy a király Egerben nehéz betegségbe esett, már mindenki azt hitte, hogy halálán van. Hiú reménységtől vezettetve, Bors ispánt és Ivánt az árulók királlyá választották. Mikor pedig a király Isten akaratából jobban lett, Ivánnak fejét vétette, Bors ispánt pedig csúfosan kivetette az udvarból Görögországba, és azt határozták, hogy atyafiságából ezután senki se legyen méltó arra, hogy belépjen a királyi udvarba. Ezért merészelték a főemberek Bélát megjelenteni a királynak, a király ugyanis felette bánkódott azon, hogy nincs ki örökébe lépjen. (Geréb László fordítása)''<ref>[http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#69 Kálmán fiát, Istvánt királlyá koronázzák]</ref>}}
A középkori Magyarország történetének a kutatói megosztottak abban a kérdésben, hogy a fentebb említett Bors ispán azonosítható-e Borisszal.<ref> Kádár Tamás felsorolása szerint Hodinka Antal elfogadhatónak, Kristó Gyula nem kizártnak, Nyulassy Ágnes pedig valószínűnek gondolta az azonosságot, Font Márta inkább valószínűtlennek tartotta, Vajay Szabolcs és Makk Ferenc ellenben határozottan tagadta a Bors és Borisz személyazonosságát. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_2017/?pg=813&layout=s Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez. Századok, 151. évf. 4. sz. (2017) 802‒802. o.]</ref> A krónikarészletben használt ispáni cím, valamint az a tény, hogy Borisz ekkoriban még csak 15 éves kora körül lehetett, inkább arra utal, hogy két különböző személyről beszélhetünk.
==II. János bizánci császár szövetségében==
35 ⟶ 43 sor:
* [[Makk Ferenc]]: ''A hatalom árnyékában. Egy 12. századi trónkövetelő kalandos története,'' [[História (folyóirat)|História]], 1992/9.
* Kristó Gyula – [[Makk Ferenc]]: ''Az Árpádok – fejedelmek és királyok,'' Szukits Könyvkiadó – 2003. {{ISBN|9639278483}}
== További információk ==
* {{cite book |author= [[Grandpierre K. Endre]] | coauthors= | editor= |title= Királygyilkosságok |month=|year=1991| publisher= Magyarok Titkos Története |pages= 94 |isbn=963-7707-00-X}}
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{Árpád-ház}}
{{portál|középkor}}
| |||