„Tiszavirág” változatai közötti eltérés

A ''Palingenia longicauda'' a [[Tisza]] folyó ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a [[Hungarikum (jog)|hungarikum]]ok közé, a [[Magyar Értéktár]] természeti környezet kategóriájának tételei közé választották.<ref>[http://hungarikum.kormany.hu/magyar-ertektar A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek]</ref>

 

 

A kérészek állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése és sok egyéb emberi beavatkozás is, duzzasztás, mederrendezés, hídépítés. Egy a mesterséges létesítmények tiszavirág állományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás szerint, a [[Kisar (település)|Kisar]] és [[Tivadar (település)|Tivadar]] közötti közúti [[híd]] következménye, a helyi hím-nőstény ivararány eltolódása. A kompenzációs repülést végző nőstényeket ugyanis a hidak megállítják és megzavarják. A híd hatására létrejövő kavargással jelentősen energiát veszítenek a táplálkozásra képtelen egyedek, és ezzel összefüggésben magyarázható az ottani hím-nőstény arány eltolódása a normálistól, ugyanis a meg nem termékenyített petékből csak nőstények fejlődnek ki ([[partenogenezis]]).