„Ernst Jünger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egyértelm. |
|||
23. sor:
== Élete ==
Ernst Jünger egy [[gyógyszerész]] fia volt és minden kétséget kizáróan az egyik legvitatottabb német író, ha nem a legvitatottabb abszolút értelemben. Ez elsősorban annak tudható be, hogy élete során olyan gyakran változtatta világnézetét, mint egyetlen más író sem. A gimnázium végén 1913-ban jelentkezett a [[Francia Idegenlégió]]ba, hogy elkerülje az [[Érettségi vizsga|érettségi vizsgát]]. 1914-ben önkéntesen bevonult katonának az [[első világháború]]ba. A nyugati fronton szolgált és olyannyira kitüntette magát, hogy megkapta
1944-ben „szolgálatra méltatlannak” ítéltetett (Szolgálatra méltatlannak az minősült, aki nem [[Indoiráni népek|árja]] származású vagy [[homoszexualitás|homoszexuális]], politikai ellenfél volt, vagy nem volt birtokában a polgári jogoknak) és 1945-ben a [[Harmadik Birodalom]] összeomlásáig megtiltották neki az írást. A háború után egykori lelkesülése a [[háború]]ért, a [[totalitarizmus]]ért és nacionalimusért 180 fokos fordulatot vett, a [[béke]], [[Szabadság (filozófia)|szabadság]] és emberiesség váltak [[idealizmus|ideáljaivá]].
29. sor:
== Munkássága ==
Legtöbb kortársához hasonlóan Jüngernek is az volt a véleménye, hogy a régi polgári értékek elhasználódtak és a társadalom a totális összeomlás szélén áll. Más íróktól azonban az különböztette meg, hogy ő úgy tartotta, hogy már elkezdődött egy új társadalom kialakulása. Jünger szerint ezért két politikai társadalmi fejlődés volt felelős, nevezetesen a második világháború és a technika, számára mindkettő démoni jelenség, melyeknek mélyebb jelentése is van. Úgy gondolta, hogy e két dolog képes arra, hogy létrehozza azt az embertípust, amely meg tudja újítani a társadalmat. Tehát a harcost, (Krieger) aki a küzdelmek káoszában fölényesen győzni képes és aki a kockázatok ellenére is bátran belevág minden kalandba, még akkor is, ha veszítésre áll. Másrészt létrehozza a munkást, aki az önelégült és biztonságát féltő (nagy)polgárral ellentétben, rendkívül erényes, bátor, áldozatkész, erős akarattal rendelkezik és hasonló mértékben azonosul a technikával.
== Magyarul ==
*''A márványszirteken''; ford. Nemes Péter; Európa, Bp., 2004
*''Homokórák könyve''; ford. Hajdú Farkas-Zoltán; Bookart, Miercurea Ciuc, 2012
*''Acélzivatarban''; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó; Noran Libro, Bp., 2014
== Forrás ==
* Hilmar Grundmann: Deutsche Literaturgeschichte für Lehrer. 2001 Stuttgart.
| |||