|
[[586]]-ban, királlyá választását követően, [[I. Rekkared nyugati gót király|I. Rekkared]] áttért a római-katolikus hitre, megtagadva korábbi [[arianizmus|ariánus]] vallását. Ez lázadáshoz vezetett a királyság területén, melyet a méridai ariánus püspök vezetett. A lázadók a frankok segítségét kérték, akik északról rátámadtak a gótok államára, de Rekkared csapatai visszaverték őket, majd a lázadást is leverték és kegyetlenül megtorolták. Ezt követően Rekkared [[589]]-ben összehívta a [[toledói zsinat]]ot, ahol ismételten hitet tett a [[niceai zsinat]] határozatai mellett és a keresztségben felvette a ''Flavius'' nevet, majd a római császárok örökösévé nyilvánította magát.
A 7. századotszázadban a királyság történetébenállandósult a jóformán állandó belpolitikai instabilitás jellemezte, illetvegyakorivá váltak a gyakori háborúk a Bizánci Birodalommal, a [[baszkok]]kal és [[Asztúria|Asztúriával]]. Ugyanerre az időszakra esett a római-katolikus egyház hatalmának megszilárdítása, mely a gót királyok hatalmának fontos tartóoszlopává (és kiszolgálójává) vált. [[654]]-ben [[Recceswinth nyugati gót király]] kiadta a ''Liber ludiciorum'' című törvénygyűjteményt, mely az ősi germán jogszokásnakjogszokás és a római jognak egyjog sajátos ötvözetét képezte.
A 7. század második felében a Vizigót Birodalom fő ellenségévé az Észak-Afrikában gyorsan előretörő arabok váltak. EgyA polgárháborústrónjáról helyzetet kihasználva,letaszított [[711]]-benWitiza egynyugati muszlimgót seregkirály|Witiza – a berber származású [[Tárik ibn Zijádkirály]] vezetésével<ref>Aztfiai aazonban szorost,éppen aholaz aarabokat muszlimhívták sereg átkelt Európábabe, Tárikhogy nevelegyenek utánsegítségükre neveztéka eltrónbitorló Gibraltárnak[[Roderik (Dzsebelnyugati al-Tarikgót –király|Roderik]] Tárik sziklája)ellen.</ref> –A átkeltberber származású [[GibraltáriTárik ibn-szoros|GibraltárnálZijád]] és megkezdték[[Múszá azibn Ibériai-félszigetNuszajr]] elfoglalását.által [[Roderichvezetett nyugatiarab gótsereg király|Roderich király]]711-ben a [[Guadalete]] folyó mellett (a mai [[Cádiz]] környékén) szállt[[Jerez szembede ala hódítókkal,Frontera-i decsata]] megsemmisítőlegyőzte erejűRoderiket. vereségetA szenvedettcsatában azonban nemcsak Roderik esett el, őde magaWitiza fiai is. elesettAz arabok a csatában.félszigeten maradtak, és gyorsan elfoglalták egész [[Hispánia|Hispániát]] — Tárik [[713]]-ban elfoglalta Toledót, [[716]]-ra pedig már a [[Pireneusok]] térségében jártak csapataijárt. AEzzel muszlimmegszűnt hódításta csakGót AsztúriábanBirodalom, tudtacsak megakasztania egyneve kereszténymaradt sereg afenn [[covadongai csata|covadongai csatábanKatalónia]], a gót származásúnevében. [[PelayoGibraltár]] vezetésévelt, akiahol az általaiszlám uraltcsapatok területenpartra létrehoztaszálltak, azazóta [[Asztúriai'''Dzsebel Királyság]]ot. A muszlim hódítással a Vizigót Királyság megszűnt létezni és az Ibériaial-félsziget nagyobbrésze évszázadokra muszlim államok fennhatósága alá került. A Pireneusok térségében - részben gót örökségként – létrejövő Asztúriai Királyság azonban már megalakulásától kezdve megkezdte azt a harcotTarik'''nak, melyazaz későbbTárik [[reconquista]] (visszahódítás) néven vonult be asziklájának történelembehívják.
A muszlim hódítást csak Asztúriában tudta megakasztani egy keresztény sereg a [[covadongai csata|covadongai csatában]], a gót származású [[Pelayo]] vezetésével, aki az általa uralt területen létrehozta az [[Asztúriai Királyság]]ot. Az [[Ibériai-félsziget]] túlnyomó része azonban évszázadokra muszlim fennhatóság alá került. Az a harc, amit az Asztúriai Királyság kezdett meg, mely később [[reconquista]] (visszahódítás) néven vonult be a történelembe.
== Gazdasági élet ==
|
