Wikipédia

„1939” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
27. sor:
** A [[veszprém]]i 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülő-század egyik [[Ju 86]]-os gépe – [[Debrecen]]ből [[Veszprém]]be történő repülése során – [[Jászberény]]nél lezuhan. <small>(A pilóta és egy fedélzeti lövész repülőhalált hal.)</small>
* [[február 3.]] – A [[Szovjetunió]] megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, az [[antikomintern paktum]]hoz való csatlakozás miatt.
* [[február 4.]] – A horvát ellenzék nyomására [[Milan Stojadinović]] jugoszláv kormányfő lemond.{{refhely|Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.|azonos=Baló–Lipovecz 166}}
* [[február 5.]] – [[Dragiša Cvetković]] alakít kormányt [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]].{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.}}
* [[február 8.]] – Bulgária diplomáciai kapcsolatot létesít [[Szovjetunió]]val.
* [[február 10.]]
34. sor:
** A Vatikánban, nyolcvanegy éves korában meghal [[XI. Piusz pápa]].
* [[február 12.]] – [[Vojtech Tuka]], a Szlovák Néppárt (HSL’S) radikális, nácibarát szárnyának vezéralakja [[Adolf Hitler]]rel tárgyal és segítséget kér az önálló szlovák állam megteremtéséhez.
* [[február 16.]] – [[Magyarország]]on megalakul gróf [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] [[Második Teleki-kormány|második kormánya]].<ref name=BJHL>'''Bölöny József-Hubai László''': '''Magyarország kormányai. 1848–2004.'''. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 100. o.</ref>
* [[február 23.]] – [[Joszif Visszarionovics Sztálin]] utasítására a Komszomol vezetőjét, Koszarjovot kivégzik, valamennyi titkárt lágerbe száműzik. <small>(A pontos létszám ma sem ismert.)</small>
* [[február 24.]] – A magyar kormány feloszlatja az ún. Hungarista mozgalmat.
41. sor:
* [[február 28.]]
** A bolgár sajtó éles hangon bírálja Romániát a dobrudzsai Belitza községnél történt véres incidens miatt.<ref>Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 584. old</ref>
** A szlovák autonóm kormány képviselői [[Berlin]]ben [[Hermann Göring]]gel tárgyalnak a Szlovákiának szánt német pénzügyi segély feltételeiről. <small>(Berlin a cseh-szlovák állam felbomlását követeli.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.|azonos=Baló–Lipovecz 141}}
 
=== március ===
47. sor:
* [[március 7.]]
** A magyar kormánypárt ([[Egységes Párt|Nemzeti Egység Pártja]]) átalakult [[Egységes Párt|Magyar Élet Pártjává]].
** Romániában [[Armand Călinescu]] alakít kormányt.<ref name=MA>'''Miskolczy Ambrus''': '''A vasgárda újra a hatalomhoz'''. In.: '''Hadtörténelmi Közlemények'''. 127. évf., 2014/4. szám, 913-917. oldal, ISSN 0017-6540</ref>
* [[március 10.]]
** A [[prága]]i kormány bevezeti [[Szlovákia|Szlovákiában]] a katonai diktatúrát.
** Lemond [[Jozef Tiso]] az autonóm szlovák kormányfői posztról.
* [[március 11.]] – [[Karol Sidor]] vezetésével új szlovák autonóm kormány alakul.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.}}
* [[március 13.]] – [[Jozef Tiso]] német meghívásra [[Berlin]]be utazik, ahol [[Adolf Hitler]]rel és [[Joachim von Ribbentrop]]pal tárgyal, akik értésére adják, hogy amennyiben [[Szlovákia]] nem nyilvánítja ki függetlenségét, sorsára hagyják az országot és kiszolgáltatják szomszédjainak, [[Magyarország]]nak és [[Lengyelország]]nak.
* [[március 14.]] – [[Jozef Tiso]] tájékoztatja a [[pozsony]]i parlamentet a [[Berlin]]ben folytatott tárgyalásokról. A parlament megszavazza az önálló szlovák állam létrehozását. Pozsonyban kikiáltják az önálló Szlovákiát.
* [[március 15.]]
** [[Adolf Hitler]] ultimátumszerűen közli [[Berlin]]ben [[Emil Hácha]] cseh-szlovák köztársasági elnökkel, hogy hajnali 6 órakor Németország elkezdi a cseh országrészek katonai megszállását.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.}}
** [[Kárpátalja|Kárpátaljára]] bevonulnak a magyar hadsereg egységei.
* [[március 16.]] – A [[Hradzsin]]ban, a régi [[prága]]i várban [[Adolf Hitler]] német kancellár kikiáltja a [[Cseh–Morva Protektorátus|Csehország és Morvaország Protektorátusát]]. <small>(A kommunista tevékenységet folytató személyek ellen indított akcióban 4376 személyt tartóztatnak le.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.}}
* [[március 17.]] – [[Jozef Tiso]] felkéri [[Adolf Hitler]] kancellárt Szlovákia „védelmére”.
* [[március 18.]] – [[Kárpátalja|Kárpátaljára]] bevonult magyar hadsereg első egységei elérik a lengyel határt.
* [[március 18.|március 18]]–[[március 23.|23.]] – Németország és [[Szlovákia történelme#Első szlovák köztársaság|Szlovákia]] közt védelmi szerződést írnak alá. <small>(Szlovákiában ennek értelmében német védelmi zónát hoznak létre a [[Kis-Kárpátok]] sávjában.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.}}
* [[március 21.]] – A [[Szovjetunió]]ban befejeződik a VIII. Kongresszus, ahol elfogadják a harmadik „5 éves tervet”. Sztálin záróbeszédében a közelgő háború elkerülhetetlenségéről beszél.
* [[március 22.]] – Németország területéhez csatolja Litvániától a stratégiailag fontos Memell-vidéket a litván kormány „hozzájárulásával”.
70. sor:
* [[április 4.]] – Aláírják a magyar-szlovák határszerződést, amely a kelet-szlovákiai térségben hoz békét.
* [[április 7.]] – Olaszország megtámadja Albániát, [[I. Zogu albán király|I. Zogu király]] elmenekül.
* [[április 11.]] – Magyarország kilép a [[NépszövetségNemzetek Szövetsége|Népszövetségből]]ből.<ref>{{cite book |author=[[Randolph L. Braham]] |others=ford. Zala Tamás és mások |title=A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon |url= http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent2/Braham142.htm |accessdate =2014-01-18 |publisher= Belvárosi Kvk. |location =Budapest |year=1997 |edition=2. kiadás |id= | pages =I. kötet, 142}}</ref>
* [[április 12.]] – Albániában az olasz katonák által „biztosított” alkotmányozó gyűlés elfogadja Albánia és Olaszország között létrejött perszonáluniót. Albánia jogilag Olaszországhoz „csatlakozott”.
* [[április 27.]]
** Bevezetik Angliában az általános védkötelezettséget.
** [[Alois Eliáš]] tábornok vezetésével új protektorátusi kormányt neveznek ki a németek. <small>(Eliáš kapcsolatot tart fenn a cseh ellenállással.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.}}
* [[április 28.]]
** Németország felmondja aaz [[1934]]-ben aláírt német-lengyel megnemtámadási szerződést. <small>([[Joachim von Ribbentrop]] megismétli az [[1938]] októberi követeléseit Lengyelországgal szemben.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Lengyelország, 184. o.|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
** [[Kárpátalja]] kormányzói biztosává báró [[Perényi Zsigmond (politikus)|Perényi Zsigmondot]] nevezik ki.
* [[április 30.]] – A nemrég alakult Szlovákiában befejezik a szlovák korona jegyzését, a záráskor 360 millió koronával.<ref name="Radics Elemér 1946">Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 590. old</ref>
82. sor:
=== május ===
* [[május 3.]] – Az eddigi szovjet külügyminisztert, Makszim Litvinovot leváltják, mert ellenzi a Németországhoz való közeledést, [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov]] lett az új külügyminiszter.
* [[május 4.]] – Német-jugoszláv hitelmegállapodás hadianyagok vásárlására.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.}}
* [[május 5.]]
** Magyarországon megalkotják második [[Zsidó holokauszt Magyarországon|zsidótörvény]]t.
** Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatában nyílt háborús provokációnak minősíti, hogy [[Adolf Hitler]] egyoldalúan felmondta a német-lengyel megnemtámadási szerződést.
* [[május 9.]] – [[Spanyolország]] kilép a [[NépszövetségNemzetek Szövetsége|Népszövetségből]]ből.
* [[május 10.]] – [[Jugoszlávia]] és [[Magyarország]] légi forgalmi egyezményt ír alá.
* [[május 11.]] – [[Lengyelország]] elutasítja a [[Szovjetunió]] által szorgalmazott kollektív biztonsági szerződés megkötését.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[május 13.]] – Aláírja [[Anglia]] és [[Törökország]] a kölcsönös védelmi egyezményt.
* [[május 17.]]
107 ⟶ 108 sor:
 
=== július ===
* [[július 4.]] – A cseh-morva protektorátusi kormány átveszi az antiszemita nürnbergi törvényeket.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141. o.}}
* [[július 6.]] – Az utolsó még néhány hadi okokból engedélyezett németországi zsidó vállalatot is bezárják.
* [[július 7.]] – [[Kárpátalja|Kárpátalján]] megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.
* [[július 18.]] – Négy nap alatt, 46 órás repülés után [[Horthy István (kormányzóhelyettes)|Horthy István]] sportrepülőjével megérkezik [[Mumbai|Bombayba]]. <small>(A repülésről a sajtó mint „egyedülálló” sportteljesítményéről tudósít.)</small><ref>{{cite journal |title=Horthy Miklós életpályájának krónikája |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2012 |volume= 5-6. szám}}</ref>
* [[július 19.]] – [[Róma]] [[Czapik Gyula|Czapik Gyulát]] nevezi ki veszprémi püspökké.<ref>'''Diós István, dr.''': '''Magyar katolikusKatolikus lexikonLexikon'''. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998, 306. o.</ref>
* [[július 21.]] – A [[pozsony]]i parlament elfogadja a szlovák állam alkotmányát, az ország hivatalos elnevezése [[Szlovák Köztársaság (1939–1945)|Szlovák Köztársaság]] (Slovenská republika).
* [[július 22.]] – Éles hangú sajtókampány indult a bukaresti román nyelvű sajtóban a magyar rádió erdélyi híranyagai miatt.
* [[július 23.]] – [[Mohandász Karamcsand Gandhi]] levelet intéz [[Adolf Hitler|Hitler]]hez, amelyben kéri, álljon el a háború tervétől.
* [[július 29.]] – [[Makó]]n népi írók és paraszt-politikusok megalapítják a [[Nemzeti Parasztpárt]]ot (NPP), melynek elnökévé [[Szabó Pál (író)|Szabó Pált]] választják.<ref>'''Papp István''': '''A népiek és a radikalizmus'''. In.: '''Rubicon'''. XXVI. évf., 279. (2015/2.) sz., 17. oldal, ISSN 0865-6347</ref>
* [[július 30.|július 30]]–[[július 31.|31.]] – Fegyveres incidens a magyar–román határon, [[Técső]] körzetében.
 
126 ⟶ 127 sor:
** Ezen a napon szerződött lovásznak, Pejacsevich János grófhoz, [[Aperianov Zakariás]], minden idők legtöbb derbygyőzelmét arató tréner. 16 lovával nyert [[Magyar Derby (galopp)|Magyar Derbyt]].
* [[augusztus 20.]] – [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov]] vezette szovjet haderő döntő győzelmet arat a mongol-mandzsúriai határnál a [[Japán Császári Hadsereg]] felett.
* [[augusztus 22.]] – A német birodalmi kancellár kijelenti, hogy ''„Lengyelország megsemmisítése első számú feladatunk'' […] ''Propaganda céljából majd közölni fogok valamilyen okot a háború kirobbantására, nem számít, hiteles lesz-e, vagy sem.”''{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[augusztus 23.]] – A [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] aláírása Moszkvában.<ref name=MA/>
* [[októberaugusztus 2625.]]▼
* [[augusztus 25.]] –* [[Adolf Hitler|Hitler]] parancsára, – a lengyel invázió előkészítéseként, – Németország beszüntet minden kommunikációt a külvilággal. <small>(A külügyminisztérium minden kifelé irányuló távirati és telefonos kommunikációt leállít.)</small>
* [[augusztus 26.]] – [[Dragiša Cvetković]] jugoszláv kormányfő és [[Vladko Maček]] [[Horvát Parasztpárt|HSS]]-elnök megállapodása a szerb–horvát kiegyezésről. <small>([[Horvátország]] autonóm bánsággá alakul saját parlamenttel és kormánnyal, amelynek feje a bán, [[Ivan Šubašić]]. A HSS belép a kormányba.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.}}▼
** Nagy-Britannia és Lengyelország kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt. <small>(Nagy-Britannia csak a tárgyalások rendezését fogadja el a lengyel kérdésben.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[augusztus 27.]] – Jugoszlávia semleges álláspontra helyezkedik a német-lengyel konfliktusban.{{refhely|Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.}}▼
* [[augusztus 26.]]
* [[augusztus 28.]] – A szlovák kormány mozgósítást rendel el [[Lengyelország]] ellen. <small>(A szlovák állam szeptember 5-én lép hadba.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 142. o.}}▼
** Hitler elhalasztja – a brit-lengyel egyezmény miatt – az e napra tervezett Lengyelország elleni támadást.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
▲* [[augusztus 26.]] –* [[Dragiša Cvetković]] jugoszláv kormányfő és [[Vladko Maček]] [[Horvát Parasztpárt|HSS]]-elnök megállapodása a szerb–horvát kiegyezésről. <small>([[Horvátország]] autonóm bánsággá alakul saját parlamenttel és kormánnyal, amelynek feje a bán, [[Ivan Šubašić]]. A HSS belép a kormányba.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.}}
▲* [[augusztus 27.]] – Jugoszlávia semleges álláspontra helyezkedik a német-lengyel konfliktusban.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 166. o.}}
▲* [[augusztus 28.]] – A szlovák kormány mozgósítást rendel el [[Lengyelország]] ellen. <small>(A szlovák állam szeptember 5-én lép hadba.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 142. o.|azonos=Baló–Lipovecz 142}}
* [[augusztus 30.]] – [[Lengyelország]] általános mozgósítást rendel el a német és szlovák fenyegetések miatt.
* [[augusztus 31.]] – Egy SS-kommandó tagjai lengyeleknek öltözve betörnek a glivicei ([[Gliwice|Gleiwitz]]) rádióadóba. <small>(Hitler „a birodalom aktív védelmére hivatkozva” kiadja a támadási parancsot. Lásd: [[Gleiwitzi incidens]].)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
 
=== szeptember ===
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-1989-516-505, Westerplatte, hissen der Reichskriegsflagge.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|[[Nemzetiszocializmus|Náci]] hadilobogó a lengyel [[Westerplatte-félsziget]]en]]
* [[szeptember 1.]] – Hajnali 4 óra 55 perckor [[Németország]] hadüzenet nélkül megtámadja [[Lengyelország]]ot, a danzigi korridor miatt két nappal korábban elrendelt lengyel mozgósításokra válaszul. <small>(A Gdański-öbölben horgonyzó [[SMS Schleswig-Holstein|Schleswig-Holstein]] német sorhajó [[Westerplattei csata|tüzet nyit a Westerplatte enklávéra]]. Ezzel megindul a [[második világháború]] eseménysora.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[szeptember 2.]] – A francia szenátus és képviselőház zárt ülésen egyhangúlag 70 milliárd frank rendkívüli hitelt szavaz meg a háborús szükségletek finanszírozására.{{refhely|Balogh Zs. et al.|35. o.|azonos=Balogh Zs. et al. 35}}
* [[szeptember 3.]]
** [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] ultimátumban követeli a német csapatok visszavonását Lengyelországból,{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}} s a határidő lejártával hadat üzen Németországnak.{{refhely|azonos=Balogh Zs. et al.|35. o.35}}
** A hadiállapot beálltát követően az U–30 tengeralattjáró figyelmeztetés nélkül elsüllyeszti a brit [[SS Athenia|Athenia]] óceánjárót.{{refhely|azonos=Balogh Zs. et al.| 35. o.}}
** [[India]] és [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] hadat üzen Németországnak.
** [[Új-Zéland]] hadat üzen Németországnak.
151 ⟶ 158 sor:
* [[szeptember 7.]] – Elesik a [[Gdańsk]] mellett található [[Westerplatte]] lengyel erődje.
* [[szeptember 8.|szeptember 8]]–[[szeptember 27.|27]]. – [[Varsó]] ostroma.
* [[szeptember 9.]] – A lengyel védelem összeomlik.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[szeptember 10.]]
** A magyar–lengyel határon megjelenik az első lengyel menekültcsoport.<ref>Lengyel{{cite menekültek Magyarországon a II. világháború idején:web |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/altalanos/kortanc_sorozat/magyarorszagi_lengyelek/pages/010_lengyel_menekultek.htm |title=Lengyel (2017menekültek Magyarországon a II. világháború idején |date= |accessdate=2017-03.-10) |author= |language=magyar |publisher=sulinet.hu}}</ref>
** [[Kanada]] hadat üzen Németországnak.
** A magyar kormány nem ad engedélyt a német csapatok [[Magyarország]]on való átvonulására.
* [[szeptember 17.]]
** A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet Vörös Hadsereg]] – a németekkel együttműködve – betör [[Lengyelország]] keleti részeibe.{{refhely|Balogh Zs. et al.|31. o.}} <small>(A német csapatok az augusztus 23-i szovjet-német megnemtámadási szerződés titkos záradéka értelmében visszahúzódnak a [[Narew]] és [[Visztula]] vonalára.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
** A legyőzött [[Lengyelország]] kormánya és több mint 100 ezer katona román területekre menekül.
* [[szeptember 18.]] – Magyarország megnyitja határait a lengyel menekültek előtt.
* [[szeptember 20.]] – Varsó bombázása.
* [[szeptember 21.]] – A vasgárdisták megölik [[Armand Călinescu]] román miniszterelnököt.<ref name=MA/>
* [[szeptember 22.]] – A [[Lviv|Lwów]] lengyel város védelmével megbízott W. A. Langner tábornok megadásul átadja a város kulcsát a támadó szovjet csapatok parancsnokának.
* [[szeptember 23.]] – aA magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatokat helyreállítják, ami akkor szakadt meg, amikor [[Magyarország]] csatlakozott az [[antikomintern paktum]]hoz.
* [[szeptember 26.]] – Törvényen kívül helyezik a [[Francia Kommunista Párt]]ot.
* [[szeptember 27.]] – A német csapatok bevonulnak [[Varsó]]ba.{{refhely|Balogh Zs. et al.|37. o.}} <small>(A lengyel kormány [[Bukarest]]be menekül.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[szeptember 28.]] – Megkötik a szovjet–német határszerződést. <small>(A Szovjetunió új határa a [[Curzon-vonal]] közelében húzódott, így [[Észtország]], [[Litvánia]], [[Lettország]], Nyugat-Belorusszia és Nyugat-Ukrajna is a szovjet érdekszférához került.)</small>{{refhely|Balogh Zs. et al.|39. o.}}
 
=== október ===
* [[október 6.]] – A franciaországi [[Angers]]-ben lengyel emigrációs kormány alakul – a [[Józef Piłsudski|Piłsudski-féle]] szervezet – a Sanacja kevésbé exponált képviselőiből és az ellenzéki pártok ([[Lengyel Szocialista Párt]], Parasztpárt, Nemzeti Párt, Munkáspárt) vezetőiből. <small>(A miniszterelnök [[Władysław Sikorski]], az államelnök pedig [[Władysław Raczkiewicz]] lett. A kormány székhelye Párizs.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
▲* [[október 26.]]
* [[október 8.]] – Hitler utasítására a megszállt lengyel terület felét a Német Birodalomba bekebelezett területnek nyilvánítják. <small>([[Wartheland]] és [[Danzig-Nyugat-Poroszország]] néven új körzeteket hoznak létre. [[Kelet-Poroszország]]ot és [[Szilézia|Sziléziát]] jelentős lengyel területekkel bővítik ki, ún. kormányzósági járásokkal, mint Zichenau és Katowitz.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
** A német csapatok által megszállt nyugat-lengyelországi területeket beolvasztják a Német Birodalomba. Ezzel egyidőben Krakkó székhellyel a megmaradt Lengyelországban német irányítású Főkormányzóságot (General-gouvernement) hoznak létre a német megszállók.
** [[Jozefoktóber Tiso|Jozef Tisót22.]] a– [[SzlovákiaHans történelme#ElsőFrank]]ot szlováknevezik köztársaság|Szlovákki Köztársaság]]a elnökévémegszállt választjáklengyel területek főkormányzójává.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 142. o.184}}
* [[október 25.]] – Lengyelország megmaradt területeit [[Krakkó]] fővárossal Főkormányzóság néven német polgári közigazgatás alá helyezik.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* [[október 27.]] – A németek megszervezik a [[Lengyel Főkormányzóság]]ot.
* [[október 26.]] – [[Jozef Tiso|Jozef Tisót]] a [[Szlovákia történelme#Első szlovák köztársaság|Szlovák Köztársaság]] elnökévé választják.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 142}}
* [[október 28.]]
** [[Prága|Prágában]] tömeges tüntetés a náci megszállás ellen. A karhatalom két tüntetőt megöl, kilencet megsebesít. <small>(November 15-én az egyik áldozat, a 24 esztendős [[Jan Opletal]] diák temetése újabb tüntetést vált ki.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 142. o.}}
** [[Heinrich Himmler]] kiadja az egész [[Schutzstaffel|SS]]-re vonatkozó szaporodási rendeletet. <small>(A „jó vérű” német leányok és asszonyok legszentebb kötelessége, hogy a katonák gyermekeket nemzzenek nekik, még mielőtt elindulnak a háborúba.)</small>{{refhely|Knopp|170. o.}}
 
179 ⟶ 188 sor:
* [[november 1.|november 1]]–[[november 2.|2]]. – Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia csatlakozik a [[Szovjetunió]]hoz.
* [[november 2.]] – [[Szlovákia történelme#Első szlovák köztársaság|Szlovákiában]] [[Vojtech Tuka]] alakít kormányt.{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 141-142. o.}}
* [[november 17.]] – A német hatóságok elrendelik az összes cseh főiskola bezárást. <small>(Kilenc diákvezetőt kivégeznek, 1200 diákot deportálnak.)</small>{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 142. o.}}
* [[november 30.]] – A [[Szovjetunió]] megtámadja [[Finnország]]ot. ''([[Téli háború]])''
 
=== december ===
* [[december 14.]] – A [[Lengyel Főkormányzóság]] területén sor kerül az első utcai kivégzésekre.<ref>'''Buskó András''': '''Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül'''. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 234. o.</ref>
 
=== Határozatlan dátumú események ===
* '''február''' – [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] családjával Angliába költözik, befejezi politikai tevékenységét.<ref>'''Hajdu Tibor''': '''Károlyi, a vörös gróf'''. In.: '''Csorba László''': '''A magyar történelem rejtélyei'''. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, {{ISBN|978-963-09-8459-1}}</ref>
* '''november''' – Létrejön a Zsidó Katonai Szövetség.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* '''december eleje''' – Több szervezet egyesüléséből Nagy-Lengyelországban létrejön a „Nyugati Területek Önkéntes Hadserege”.{{refhely|azonos=Baló–Lipovecz 184}}
* '''az év vége''' – A megszálló szovjet csapatok bezáratják az 1920-ban [[Józef Piłsudski]] lengyel marsall által rendelettel újraalapított [[Kremenyeci Líceum]]ot.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/1939”