„Tiszavirág” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
== Előfordulása, élőhelye ==
A tömeges násztáncot járó kérészekről, már az ókorban említést tett [[Arisztotelész]], aki ''ephemeronnak''<ref>[https://www.thefreedictionary.com/ephemeron Greek ephēmeron, mayfly, from neuter of ephēmeros, daily, short-lived; see ephemera.]]</ref>, „egynapinak” nevezte őket.<ref name= index1 /> A ''palingenia longicauda'' kérészfaj korábban Európa síkvidéki folyóinak többségében előfordult, ma a legtöbb helyen már kihalt (a [[Loire]]-ból 1922-ben, a [[Rajna|Rajnából]] 1952-ben). A 20. század végére elterjedési területe leginkább a Tisza vízgyűjtőjére és néhány, kisebb folyóra korlátozódott (pl. [[Prut]], [[Rába]], [[Duna]] mellékága [[Gönyű]]nél<ref>{{Cite web |url= https://www.researchgate.net/publication/314671777_Re-appearance_of_Palingenia_longicauda_Olivier_1791_Ephemeroptera_Palingeniidae_on_the_Hungarian_Danube_section_-_range_recovery_of_the_species_at_the_Raba-district |title= Re-appearance of Palingenia longicauda (Olivier, 1791) (Ephemeroptera, Palingeniidae) on the Hungarian Danube section – range recovery of the species at the Rába-district |author= MÁLNÁS Kristóf, AMBRUS András, MÜLLER Zoltán, TÓTH Ádám Péter, KIS Béla |year= 2016 |month= december|publisher= Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis (A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei) |language= angol}}</ref>). A faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a [[Tisza|Tiszában]] és mellékfolyóin található meg tömegesen.
{{idézet2|''Az egészszen Kerek, és cilinder formájú lyukok egyenes horizontális lineában eggy forma távúlságra feküsznek eggymástól, oljan szép rendszerint elosztva, és eggymásmellé rakva, hogy ha a' föld fejér, és nem kékes fekete vólna, méh sejteket gondolnál látni, tsak hogy a' méh sejtek hézakjai mind eggy formák, ezek pedig mennél alább annál, a' mint feljebb éréntém kissebbek. — A' lyukaknak mélysége mintegy hat vagy hét hüvelyknyi, hihető a' kissebb hézakok nem iljen méljek. Különös, hogy minden bogárkának, a' ki, és bejárásra két lyuka vagyon.''|[[Gorove László]]: Eggy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása, Tudományos Gyűjtemény, 1819. VIII. kötet, p. 3–22.)<ref>[http://www.kosakaroly.hu/vendegoldal/tiszavirag/gorove.html Gorove László: Eggy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása]</ref>}}
A lárvák a szerves anyagban viszonylag szegény agyagos aljzatot kedvelik, ahol az a meghatározó és fontos, hogy a part, ill. a partközeli mederfenék meredek legyen, és az áramló víz kellő sebességet érjen el, ami megakadályozza, hogy az agyagra iszap rakódjon, és ami kellő mennyiségű oxigént szállít a lárvák számára. A legtöbb lárva a 3–4 mm átmérőjű szemcsés, morzsalékos, törmelékes agyagban található. U alakú járataik jellemzően 15–17 cm mélységig hatolnak a folyómeder falába, de találtak lárvákat 25–30 cm (extrém esetben akár 50 cm) mélységben is. A járatokat elsősorban a vízszint alatti 1-7 méteres sávban alakítják ki, de néha a meder aljáig is elérnek. A vízszint ingadozásával a felső telepek szárazra kerülhetnek, ilyenkor a lárvák általában az alsóbb régióba vándorolnak.<ref name= kotivizig>[http://www.kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1477:tiszavirag-ma-este-varhato-a-frajzas&catid=1:jeles-esemenyek&Itemid=74 Tiszavirág: ma este várható a főrajzás] (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 2017. június 15.)</ref>
| |||