„Kováts Mihály (katona)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link jav.
a link jav.
4. sor:
 
== Életútja ==
Nagykunsági köznemes családból származott. Az [[osztrák örökösödési háború]]ban a jászkun huszárezred zászlósa. [[1746]]-ban [[Porosz Királyság|porosz]] szolgálatba szegődött. [[1752]]-ben zászlós és [[1757]]-ben másodhadnagy. A [[hétéves háború]]ban az osztrákok ellen harcolt. [[1761]]-ben kilépett a porosz hadseregből és [[Magyarország]]on keresztül [[Lengyelország]]ba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és [[Bécs]]be szállították. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. [[1773]]-tól [[1775]]-ig [[Szászország]]ban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban [[Kazimierz Pułaski Kázmér]]<ref>Kazimierz (Pułaski (1747-1779Kázmér) lengyel hazafi, az amerikai függetlenségi háborúban a Pułaski-légió tábornoka.</ref> gróffal. [[1776]] augusztusában [[Olaszország|Olasz]]- és [[Franciaország]]ba távozott, 1777. január 13-án Franciaországból [[latin nyelv]]ű levelet írt [[Benjamin Franklin]]nak. Amerikába távozott, [[1777]] tavaszán érkezett [[Boston]]ba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, fogadta őt [[George Washington]] tábornok is, és [[1778]]-ban az amerikai kongresszus javaslata nyomán [[Pułaski-légió]] kiképző tisztjének nevezte ki. Kováts készítette el az amerikai lovasság első szabályzatát.<ref>Élet és Tudomány, LXVII. évf. 30. sz. 934. o. 2012.</ref> Előbb [[New Jersey]] északnyugati részén harcolt az [[angolok]] és az általuk felbiztatott [[indiánok]] ellen, majd [[Dél-Karolina|Karolinába]] vezényelték [[Benjamin Lincoln|Lincoln]] tábornok támogatására. [[Charleston (Dél-Karolina)|Charleston]] ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki.
 
== Az 1779-es charlestoni ütközet ==
17. sor:
Az angol csapat birtokba véve a területet, Kováts Mihály ezredest is már holtan találta, az angolok ott temették el, ahol találták. Joseph Johnson charlestoni orvos, aki az ütközet idején még fiatal gyerek volt, pontosan meg tudta jelölni azt a helyet, ahol Kováts Mihály ezredes elesett, John Margart birtokán, a későbbi Huger Street sarkán. Joseph Johnson elsőnek írta meg 1850-ben megjelent könyvében, hogy Kováts Mihály ezredes [[magyarok|magyar]] ember volt, aki [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] seregében szolgált. Idézi [[Vasváry Ödön]] szó szerint a Johnson által írtakat: „He was an officer of great merit and experience”, magyarul: ''Nagy érdemekkel és tapasztalatokkal rendelkező tiszt volt.''<ref>Vasváry Ödön i.m. 106. p.</ref>
 
Nem érdektelen megemlíteni, hogy Kováts Mihály halálát, majd egy későbbi ütközetben Pułaski Kázmér halálát is abban az időben az angolok birtokában levő először alkalmazott [[hátultöltő puska]] okozta. Ezzel a puskával percenként négy célzott lövést lehetett leadni, ugyanekkor még az amerikaiak a nehézkesebben kezelhető elöltő [[muskéta|muskétákat]] használták az [[amerikai függetlenségi háború]]ban.
 
Az [[1779]]. [[Május 11.|május 11]]-i ütközet után egy évig az angolok nem foglalták el Chalestont.