„Jagelló Izabella magyar királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Petitpeton (vitalap | szerkesztései)
a →‎Erdély kormányzója: Bebek Ferenc (főkapitány)
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2= 1556. november 25.
| uralkodás_vége2 = 1559. szept.szeptember 15.
| uralkodási évei2 =
| koronázás dátuma2 =
63. sor:
[[I. Zsigmond lengyel király|Jagelló (Öreg) Zsigmond]] lengyel király és [[Sforza Bona lengyel királyné|Sforza Bona milánói hercegnő]] leányaként született 1519-ben. Öten voltak testvérek, ő volt a legidősebb. Apjának előző két házasságából volt még egy bátyja és három nővére. A lengyel királyi udvarban, de reneszánsz uralkodók szellemében nevelkedett. Kezét [[1539]] januárjában egy krakkói magyar küldöttség kérte meg [[I. János magyar király|Szapolyai János magyar király]] számára. Izabella nem tiltakozott a politikai házasság ellen, belenyugvással vette tudomásul, hogy egy nálánál több mint három évtizeddel idősebb királyhoz adják férjhez, habár Szapolyai még ekkoriban is magas, fess férfi volt, mindamellett művelt, erélyes és illemtudó úr. [[1537]] novemberében a [[Nagyvárad|Váradon]] folytatott béketárgyalások közepette jött meg a levél [[Jan Tarnowski]] krakkói várnagytól, János király hívétől, amelyben javasolja a házasságot.
 
Paolo Giovio szerint János király, aki ekkor 52 éves volt, és nem örvendett túl jó egészségnek, már nem nagyon akart megházasodni, de Fráter György rábeszélése hatékonynak bizonyult. [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]] így ír ugyanerről:
''Mivel a férfikor fordulópontján volt, ugyanis már 52. évében járt, és mivel gyenge egészségi állapota is gyakran próbára tette, irtózott a házasságtól, de Pannónia előkelő tanácsurai sürgették, hogy adja föl nőtlenségét, s lépjen házasságra, hogy a nemes házasságból származó szeretetreméltó utóddal, a vér eme legértékesebb drágakövével Pannónia királyságát új ékességgel gyarapítva, és a gyermektelenség miatt már-már kihaló Szapolyai házat, mivel testvérbátyja is örökös nélkül halt meg a mohácsi vészben, annak ősi nevét felvirágoztassa. […] ezért rávették, hogy oly sok kimerítő fáradozás és a forgandó szerencsétől eltűrt különféle megpróbáltatásai után a nyugalom megszületése érdekében kérje feleségül Lengyelország királyának, I. Zsigmondnak a leányát.''<ref name="ReferenceA">Rubicon történelmi folyóirat 2008/4.</ref>
[[Fájl:Isabella Jagiellon.jpeg|thumb|left|150px|Izabella [[Barabás Miklós]] 19. századi festményén]]
88. sor:
Izabella királyné [[1540]]-ben, János király halála után fiának, a csecsemő [[II. János magyar király|János Zsigmond]]nak gyámjaként [[Fráter György|Fráter Györggyel]], [[Petrovics Péter]]rel és [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálinttal]] az ország kormányzója lett. Nehéz helyzetbe került, apjához és anyjához is levelek sorát írta, nem tudta, mitévő legyen egy idegen országban, friss özvegységben, ismeretlen urak politikai játszmáinak kiszolgáltatva. Érdekes adalékkal szolgál a királyné életéhez titkárának, Piotr Porembskinek Budáról írott levele Izabella anyjához Bona királynéhoz, mely szerint Izabellát fogva tartják Budán, és sok főúr (Bebek Ferenc, Perényi Péter, a Balassák) a [[Habsburgok]]hoz húz, ezért elfogatják a Lengyelországból érkező üzeneteket, a szolgákat kikérdezik. Kéri, hogy Bona tegyen valamit leánya érdekében.
 
Mivel János király még halála előtt egy évvel, [[1539]]-ben felbontotta a váradi békét, Ferdinánd [[1541]] [[május]]ában Roggendorf vezetésével {{szám|30000}} fős német, olasz és cseh zsoldosokból, valamint magyarokból álló sereget küldött Buda elfoglalására. A város ostromát Roggendorf, védelmét Fráter György irányította, s közben segítséget kért a törököktől. A Buda felmentésére siető [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] beavatkozására azonban már nem került sor, mert a támadók megfutamodtak. [[Augusztus 29]]-én I. Szulejmán csellel elfoglalta Budát, és évi 10 000 aranyforint fejében János Zsigmond gyámjára, Izabella királynéra bízta [[Erdély]], a [[Tiszántúl]] és a [[Bánság|Temesköz]] kormányzását. Ez időből maradt fenn a közismert történet, amikor is a szultán követe előtt, aki kétségbe vonta, hogy a csecsemő a királyné gyermeke, Izabella egy váratlan mozdulattal keblét lemeztelenítette, és ott helyben megszoptatta a gyermeket. A szultán csausa zavartan fordította el tekintetét.<ref name="ReferenceA"/> Egy másik fennmaradt történet szerint, amikor Szulejmán szultán a magyar főurakat magához kérette [[Óbuda (történelmi település)|óbudai]] táborába, Izabella és a csecsemő János Zsigmond is meghívást kapott a szultántól, a királyné azonban visszaüzente a szultánnak: nem illő, hogy egy özvegyasszony idegen férfiak sátrába vonuljon. Remélte, hogy gyermekét is kimentheti ezáltal a veszélyből, de amint tudjuk, nem így történt: a csecsemő királyt egy dajkának kellett elvinnie a török táborba.<ref name="ReferenceA"/>
 
Miután a magyar királyi udvarnak távoznia kellett Budáról, Izabella királyné egy ideig [[Lippa|Lippán]], majd [[1542]] tavaszától [[1551]] nyaráig a [[gyulafehérvár]]i volt püspöki palotában rendezkedett be. Ez az évtized a Fráter György helytartóval folytatott szűnni nem akaró ellenségeskedések, ádáz viták időszaka volt. György barát szeszélyes, komolytalan, megbízhatatlan, uralkodásra alkalmatlan személynek tartotta az özvegy királynét. Összetűzéseik a palota és a királyné személyes „költségvetése” körül robbantak ki legtöbb ízben, Izabella ugyanis pénzt akart szerezni ahhoz, hogy Krakkóban vagy Budán megszokott udvartartását berendezhesse, a barátnak azonban nem voltak fontosak az élet ezen területei. [[1549]]-ben a [[nyírbátori szerződés]]hez vezető tárgyalásokat is a királyné nevében, de annak tudta nélkül folytatta le, majd fegyverrel fenyegetve kényszerítette arra, hogy aláírja a lemondását, és az Erdély feletti uralmat átadja Ferdinándnak.
[[Fájl:Wagner Izabella búcsúja.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Wagner Sándor]]: ''Izabella királyné búcsúja Erdélytől'' (1863). A hagyomány szerint, lengyelországi bujdosása előtt a királyné, amikor a Meszesi-kapunál megállt pihenni, egy öreg tölgyfa kérgébe véste jelmondatának rövidítését: ''„SFV - Sic fata volunt”'', vagyis: „A sors akarta így”]]
 
134. sor:
{{s-start}}
{{s-bef|before=[[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Ausztriai Mária]]}}
{{s-ttl|title=[[Magyar uralkodók házastársainak listája|Magyarország királnyéjakirálynéja]]|years=1539&ndash;1540}}
{{s-aft|after=[[Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603)|Spanyolországi Mária]]}}
{{s-bef|before=[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]]}}