Főmenü megnyitása

Módosítások

76 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
kékít
* [[Jean-Baptiste-Camille Corot]]: Nimfák tánca
* Jean-Baptiste-Camille Corot: Kupidóval játszó nimfa
* [[Jacob Jordaens]]: [[Puttó|Kupidó]] és az alvó nimfák.
* [[Edouard Manet]]: Meglepett nimfa 1861
* [[Tiziano Vecellio|Tiziano]]: Alvó nimfa (1570)
* [[Henryk Siemiradzki]]: Játszó naiaszok (1880)
 
 
=== Egyéb megjelenéseik ===
* ''Nimfák''nak nevezték a ”földanya”„földanya” papnőit, akik az ókori templomokban szexuális ceremóniákkal áldoztak az istennőnek.
* A ''[[nümphaion (épülettípus)|nimfaion]]'' egy forrás fölé épített, nimfaszentély vagy templom.
* A [[középkor]] idején (főként Észak-Európában) a ''nimfa'' szót [[boszorkány]], illetve [[tündér]] értelemben használták, mert mindkettőt a kereszténység előtti papnőkkel azonosították.
* A ''nimfák'' és a szexualitás eredendő kapcsolata többé kevésbé megjelenik az európai [[mese]]- és [[monda]]világban is. Nevükből ebből ered a [[nimfománia]] kifejezés, mint felfokozott szexuális motiváció, „szenvedély”.
* [[Vladimir Nabokov]] ''[[Lolita (regény)|Lolita]]'' című regényéből származik a ''nimfácska„nimfácska”'' kifejezés, a fiatal lányok azon típusára, akik kirívó szexuális vonzerővel bírnak.
* Néhány [[kultúra|kultúrában]] a ''nimfa'' a női [[női nemi szervek|női nemi szerv]] jelképe, a lótuszvirág, vagy a vízililiom (a tündérrózsa-félék – ''Nymphaeaceae'' – családjába tartozó vízinövények), illetve bizonyos [[kagylók|kagyló]]k, például a [[kauri kagyló]] mintájára.
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==