Játék közben a hangszert a vállnak döntve, ferde helyzetben tartják. A vonós hangszerek többségétől, pl. a [[cselló]]tól eltérő módon a vonó fölül, a nyak fölöttnyaknál érinti a húrokat, a bal kéz pedig alul, a testnél. A különböző hangmagasságokat itt nem a húr [[fogólap]]ra való leszorításával érik el, hanem csak megérintésével, a hosszú, mély hangra hangolt húr különböző rezgési móduszainak, [[üveghang]]jainak megszólaltatásával. Az, hogy a hangszer hangkészletét a természetes [[felhangsor]] adja, szintén a (natúr)trombitához teszi hasonlatossá. Ha a húr hangolása kontra C, akkor az egyvonalas [[oktáv]]ban c' -től c" -ig a [[diatonikus hangsor]]hoz közel álló hangkészlet érhető el.
