„Vizigót Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
térképek |
a →Története: első nikaiai zsinat |
||
60. sor:
A 6. század első felében [[Theudis nyugati gót király|Theudis]] király megpróbálkozott egy invázióval Észak-Afrikában a [[Vandál Királyság]] rovására, de vereséget szenvedett és ő maga is életét vesztette. A század második felében a Vizigót Királyságra már a [[Bizánci Birodalom]] térnyerése jelentette a legnagyobb fenyegetést, mely a vandál állam szétzúzása után a hispániai területek visszafoglalását kísérelte meg. Bár sikerült elfoglalniuk egy kisebb tengerparti sávot, [[585]]-ben [[II. Liuva nyugati gót király|Liuvigild]] király ezt is visszafoglalta. Ezzel párhuzamosan a félsziget északi partvidékén 581-ben elfoglalta [[Baszkföld]]et, majd [[585]]-ben egy belviszályt kihasználva a teljes Szvév Királyságot, így egyetlen állam fennhatósága alatt egyesítette a teljes Ibériai-félszigetet. Liuvigild - első "barbár" királyként - már városokat is alapított országában (például [[Vitoria-Gasteiz|Vitoriát]]).
[[586]]-ban, királlyá választása után [[I. Rekkared nyugati gót király|I. Rekkared]] áttért a római katolikus hitre, megtagadva korábbi [[arianizmus|ariánus]] vallását. Az ennek hatására kitört lázadást a [[mérida]]i ariánus püspök vezette. A lázadók a frankok segítségét kérték, és ők északról rá is támadtak a gótok államára, de Rekkared csapatai visszaverték őket. A lázadást leverték és kegyetlenül megtorolták, majd Rekkared [[589]]-ben összehívta a [[toledói zsinat]]ot. Ezen ismét hitet tett a [[
A 7. században állandósult a belpolitikai instabilitás, gyakorivá váltak a háborúk a Bizánci Birodalommal, a [[baszkok]]kal és [[Asztúria|Asztúriával]]. A megszilárdult hatalmú a római-katolikus egyház vált a gót királyok hatalmának tartóoszlopává (és kiszolgálójává). [[654]]-ben [[Recceswinth nyugati gót király]] kiadta a ''Liber ludiciorum'' című törvénygyűjteményt, az ősi germán jogszokás és a római jog sajátos ötvözetét.
| |||